Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-590. A képviselőház közjogi bizottságánakjelentése "az országgyűlési képviselők választásáról" szóló 546. számú törvényjavaslat tárgyában

450 590. szám. Heves vármegyében 9 Jász-Nagykun Szolnok vármegyében 14 Komárom és Esztergom k. e. e. vármegyékben 6 Nógrád és Hont k. e. e. vármegyékben 8 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében 35 Somogy vármegyében 12 Sopron vármegyében és Sopron thj. városban együtt 6 Szabolcs és Ung k. e. e. vármegyékben 10 Szatmár, Ugocsa és Bereg k. e. e. vármegyékben 6 Tolna vármegyében 7 Vas vármegyében 8 Veszprém vármegyében 8 Zala vármegyében 11 Zemplén vármegyében 5 Budapest székesfővárosban 27 Debrecen thj. városban 3 Győr thj. városban 2 Hódmezővásárhely thj. városban 2 Kecskemét thj. városban 2 Miskolc thj. városban 2 Pécs thj. városban 2 Szeged thj. városban 3 5. §. (i) A belügyminiszter rendelettel állapítja meg : aj a 2. §-ban említett törvényhatóságok területén az egyéni választókerületek számát, azok területét és székhelyét ; b) Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területén a lajstromos választókerületek területét és székhelyét, valamint Budapest székesfővárosban a választókerületek területét (3. §. (2) bek. a) és c) pontja) ; végül c) az egyes lajstromos választókerületekben választandó országgyűlési képviselők számát. (2) A budapestkörnyéki lajstromos választókerület területén egyéni választókerületeket alakítani nem lehet. (3) A belügyminiszter az (1) bekezdés alapján kiadott rendeletét az országgyűlésnek bemutatni köteles. (4) A bemutatott rendeletet csak törvény útján lehet megváltoztatni. 6. §. (1) A választókerületeket szavazókörökre kell felosztani. A szavazóköröket úgy kell megalakítani, hogy városokban ezernél, községekben pedig hatszáznál több választó egy-egy szavazókörben lehetőleg ne legyen. (2) Rendszerint minden község egy szavazókört alkot. Azt, hogy a városokban és azokban a községekben, ahol a választók száma a hatszázat jelentékenyen meghaladja, hány szavazókört kell alakítani, a belügyminiszter állapítja meg. (3) A belügyminiszter által megállapított számú szavazókörök beosztása és a beosztás esetleges megváltoztatása a községi elöljáróság, illetőleg a polgármester feladata. A községi elöljáróság, illetőleg a polgármester köteles a belügyminiszter rendeletének vétele után haladéktalanul a község (város) területén — utcák, terek, esetleg házszámok (puszták, tanyák, lakott helyek) szerint elhatárolva, a terület és a választók számának arányosságára figyelemmel — a megállapított számú szavazókört megalakítani. (4) A községi elöljáróságnak, illetőleg a polgármesternek a szavazókörök megalakítása tárgyában hozott határozata ellen fellebbezésnek van helye a központi választmányhoz. A fellebbezést legalább ötven olyan választónak kell aláírnia, aki a város, illetőleg a község területén az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékébe fel van véve. A központi választmány további jogorvoslat kizárásával végérvényesen határoz. (5) A szavazókörök beosztását csak különösen fontos okból lehet megváltoztatni és az ilyen változtatás csak a következő országgyűlési kép viselő választási időszakban lép hatályba. 7. §. Egyéni választókerületben a megválasztáshoz viszonylagos többség, azonban a leadott érvényes szavazatoknak legalább 35%-a szükséges. Lajstromos választókerületben az eredmény