Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-590. A képviselőház közjogi bizottságánakjelentése "az országgyűlési képviselők választásáról" szóló 546. számú törvényjavaslat tárgyában

590. szám. 439 tartalmaznia. A hitelesítő köteles a panaszt az aláírók előtt felolvasni, tartalmát nekik megmagyarázni és az aláírókat figyelmeztetni az aláírásból származó jogkövetkezményekre, különösen az eljárási költség viselésének a 151. §-ban meghatározott kötelezettségére. A hitelesítő záradékban fel kell tüntetni, hogy a hitelesítő az előbb említett kötelességének eleget tett.«. Az első módosítás az összhangot biztosítja a törvényjavaslat más §-ainak szóhasználatával. A másik módosításra azért volt szükség, mert a múltban gyakran előfordult, hogy a másod- és további példányok csak kivonatosan tartalmazták az eredeti panasz szövegét. Indokolt, hogy azoknak, akik ellen a panasz irányul, a bírósághoz benyújtott panasz teljes szövege álljon rendelkezésükre. A harmadik módosítás a gyakorlati életben tapasztalt hiányt van hivatva pótolni. Az 1925 : XXVI. törvénycikk hatálya alatt előfordult ugyanis, hogy a másodés további példányok nem tartalmazták a panaszlók nevét és így ezekből nem lehetett megállapítani, vájjon a panasz megfelel-e annak a kelléknek, hogy a panaszt csak a választókerület egyénileg is meghatározott választóinak meghatározott száma adhatja be. A kiegészítés első mondata ennek a jövőben elkerülését célozza. A második mondat annak biztosítására irányul, hogy a panaszttevő választó már a panasz aláírásakor ismerje aláírásának jogkövetkezményeit és így őt ebben a tekintetben ne érhesse esetleges méltánytalanság. A (2) bekezdés hatodik és hetedik sorában »kir. közjegyző vagy kir. járásbíró által« szavak helyébe »az előző bekezdésben foglaltaknak megfelelően« szavak vétettek fel. Nem indokolt, hogy a meghatalmazás hitelesítésére más szabály legyen irányadó, mint amilyent az (i) bekezdés a panaszlók aláírásának hitelesítésére megállapít. A §. (a) bekezdése helyett a következő szöveg felvételét határozta el a bizottság : »(3) Meghatalmazott csak bejegyzett ügyvéd lehet.«. Ez a módosítás megszünteti az ellentétet, amely a (3) bekezdés eredeti szövege ós a 137. §. (1) bekezdése között fennáll. A bekezdés második mondatának elhagyása okszerű következése a javasolt szövegben foglalt rendelkezésnek. Abban az esetben, ha a meghatalmazott ügyvéd maga helyett helyettest nevez meg: erre az ügyvéd helyettesítésének általános szabályai irányadók ; nincs tehát szükség erre vonatkozóan külön rendelkezésre. Az eredeti 121., új számozás szerint 128. §. Ezt a §-t változatlanul fogadta el a bizottság. Az eredeti 122., új számozás szerint 129. §. A §. negyedik és ötödik sorában »megválasztásának érvénytelenné nyilvánítását« szavak helyett »megválasztása érvénytelenségének megállapítását« szavak vétettek fel. Ez felel meg a törvényjavaslat egyéb §-ai szóhasználatának. Az eredeti 123., új számozás szerint 130. §. Az (1) bekezdés második sorában »érvénytelennek nyilvánítása« szavak helyett »érvénytelenségének megállapítása« szavak vétettek fel. Ez felel meg a törvényjavaslat egyéb §-ai szóhasználatának. A bizottság elhatározta, hogy a §. (2) bekezdése töröltessék és helyébe az eredeti 142. §. rendelkezése iktattassák be, azzal a módosítással, hogy az eredeti 142. §. második sorából a »törvényes« szó kihagyassék. A helyes felfogás szerint nem tekinthető a közigazgatási bíróság feladatának hogy számítási hiba esetén kívül, bizonyítási eljárás alapján is maga módosíthassa a képviselőválasztás megállapított eredményét. A (2) bekezdésnek megfelelő eset-