Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-590. A képviselőház közjogi bizottságánakjelentése "az országgyűlési képviselők választásáról" szóló 546. számú törvényjavaslat tárgyában

418 590. szám. a »képviselővé« szó után az »illetőleg pótképviselővé« szavak iktattattak be, az 1. pontja után pedig új 2. pontként a következő szöveg vétetett fel: »2. akinek végrehajtási úton behajtható együttesen kezelt közadóhátraléka a választás kitűzésének időpontjában eléri vagy meghaladja a választást megelőző két évben esedékessé vált tartozását;«. A bizottság elhatározta az 5. pont második és harmadik sorában a »vagy kihágás« szavak törlését és ugyancsak a harmadik sorban az »elítéltek« szó után a. »vagy az 1926. évi november hó 15. napja után az 1914 : XLI. t.-c. 3. §-a második bekezdésének 1., vagy 2., vagy 3. pontja alá eső rágalmazás vétsége miatt öt éven belül legalább két ízben jogerősen elítéltek,« szövegrész beiktatását, továbbá a 7.. pont helyébe a következő szövegrész felvételét: »8. akit szolgálata, állása, foglalkozása, illetőleg hivatása alapján törvényben megállapított fegyelmi hatósága jogerősen hivatalvesztésre, illetőleg a szolgálatból elbocsátásra, állásától, foglalkozásától vagy hivatásától elmozdításra ítélt.«. Az első módosítás az esetleges félreértések elkerülése végett indokolt. Az adóhátraléknak, mint kizáró oknak beiktatása egészen természetszerű. A közteherviselés kötelessége ugyanis elsőrendű állampolgári kötelesség. Indokolt tehát, hogy az, akit ennek teljesítésében nagyfokú mulasztás terhel, kizárassék a képviselővé választhatóság lehetőségéből. Az 5., új számozás szerint 6. pont kiegészítése okszerűen folyik a választójogból kizáró okokra vonatkozó rendelkezések (28. §.) módosításából. A 7., új számozás, szerint 8. pont módosítása pedig azért indokolt, mert az eredeti pontban foglalt rendelkezés csak azt a közszolgálati alkalmazottat zárja ki a megválaszthat óságból, akit fegyelmi ítélettel jogerősen hivatalvesztésre ítéltek. A javaslat alapgondolatából folyik azonban a kiegészítés, amely nem csupán a közszolgálati alkalmazottak, hanem az úgynevezett szabad pályákon működő egyéneket is kizárja a választhatóságból, ha őket illetékes fegyelmi hatóságuk jogerősen hivatalvesztésre, a szolgálatból elbocsátásra, illetőleg az állástól, foglalkozástól vagy hivatástól elmozdításra ítélte. Az eredeti 53., új számozás szerint 57. §. Az (i) bekezdés második sorában a »képviselővé« szó után »illetőleg pótképviselővé« szavak, az (i) bekezdés 2. pontjának negyedik sorában a »3« szám helyébe »64«, tizedik sorában pedig az »aki« szó után »a választást megelőző egy éven belül« szövegrész vétetett fel. Az első módosítás szabatosabbá teszi a szöveget, a második sajtóhibát javit ki, a harmadik módosítás pedig leírási hibából kimaradt szövegrészt iktat be. Indokolt ugyanis, hogy az ügyvédekre vagy más meghatalmazottakra vonatkozó korlátozás épp úgy csak egy év tartamára álljon fenn, mint ugyané pont szerint a földbirtokrendezési ügyben kiküldött bírákra. Az eredeti 54., új számozás szerint 58. §. A bizottság a gyakorlati szempontok mérlegelése után úgy határozott, hogy a lajstromos kerületi választás és az egyéni kerületi választások ugyanannak a törvényhatóságnak a területén mindig egy és ugyanazon a napon legyenek megtartva. Ennek megfelelően a bizottság a §. (3) bekezdése helyébe a következő szöveget fogadta el: »(3) Ugyanannak a választókerületnek a területén a lajstromos kerületi és az egyéni kerületi választást ugyanarra a napra kell kitűzni.« A bizottság a 4. §. törlésével egyidejűleg úgy döntött, hogy a Budapest székesfővárosi választókerületekben és a budapestkörnyéki választókerületben csak egyféle választás legyen. Ennek az elhatározásnak okszerű következménye a (4) bekezdésnek törlése. A bizottság az eredeti (a), most már (4) bekezdés végére a következő kiegészítés felvételét határozta el : »Ha a belügyminiszter a választást nem ilyen napra