Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-590. A képviselőház közjogi bizottságánakjelentése "az országgyűlési képviselők választásáról" szóló 546. számú törvényjavaslat tárgyában

416 590. száni. Az eredeti 27., új számozás szerint 28. §. A bizottság az (i) bekezdés 1. és 2. pontja helyébe a következő szöveget iktatta be: »1. akit bűntett miatt akár a polgári, akár a katonai bíróság jogerősen elítélt; a kizárás időtartama a büntetés vagy a szigorított dologházi őrizet kiállásától vagy végrehajtásának elévülésétől vagy kegyelemből elengedésétől számított tizenöt év, ha az elítélés nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt történt vagy ha az elítélés más esetében a bíróság az elítéltet szigorított dologházra vagy két évi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztésbüntetésre ítélte ; tíz év, ha az utóbb említett esetben a kiszabott büntetés két évnél rövidebb ideig tartó szabadságvesztésbüntetés ; 2. akit nyereségvágyból elkövetett vétség vagy az 1878 : V. t.-c. (Btk.) 154., 156., 158. §-ában meghatározott lázadás vétsége, vagy a 171—174. §-ában meghatározott izgatás, vagy az 1913 : XXI. t.-c.-be ütköző vétség, vagy az 1914 : XL. t.-c. 4. §-ának első bekezdésébe ütköző vétség, vagy az 1913 : XXXIV. t.-c. 2. és 3. §-ába, vagy az 1921 : III. t.-c.-be ütköző vétség miatt jogerősen elítéltek, a szabadságvesztésbüntetés vagy a dologházi őrizet kiállásától, illetőleg a pénzbüntetés megfizetésétől, végrehajtásának elévülésétől vagy kegyelemből elengedésétől számított öt évig ;«. Az (i) bekezdés 6. pontjának harmadik sorából a szöveget zavaró és felesleges »kétségtelenül« szó töröltetett. Az (i) bekezdés 1. pontjának az a rendelkezése, amely a bűntett miatt történt elítélés esetében minden megkülönböztetés nélkül tizenöt évig tartó kizáró hatályt állapít meg, a szabályozás célján túlmenő szigort érvényesített. A szabályozás célját teljesen kielégíti olyan rendelkezés, amely szerint a tizenöt évig tartó kizárás a nyereségvágyból elkövetett bűntettek miatt történő elítélés esetére korlátoztatik, úgyszintén azokra a súlyos esetekre, amelyekben a bíróság szigorított dologházat, vagy két évi, vagy ezt meghaladó tartamú szabadság vesztésbüntetést állapít meg ; az elítélés enyhébb eseteiben elegendő tíz évig tartó kizáró hatály. Kétségtelen, hogy az, aki sajtó útján vagy egyébként nyilvánosan rágalmazást követett el, tanújelét adta annak, hogy nincs meg benne az egyéni és közületi felelősségérzésnek az a foka, amely a közügyek intézésére kiterjedő befolyás megengedéséhez szükséges, a bizottság azonban mindezek ellenére úgy döntött, hogy a rágalmazás vétsége miatt történt elítélte test nem indokolt a választójogból kizáró okok közé beiktatni, előfordulhatnak olyan esetek, hogy valaki teljesen jóhiszeműen kerül olyan helyzetbe, hogy a bíróság rágalmazás miatt elítéli. Az ilyen méltánytalanságok elkerülése végett célszerűbb tehát a rágalmazást a választójogból kizáró okok közül kihagyni. Az eredeti 28., új számozás szerint 29. §. Ezt a §-t a bizottság változatlanul fogadta el. Az eredeti számozás szerint 29—50., új számozás szerint 30—-54. §-ok. A választói névjegyzék készítésének a törvénytervezetben lefektetett rendszerével szemben a bizottsági tárgyalás során különböző kifogásokat emeltek és aggályokat támasztottak. Különösen kifogásolták, hogy a névjegyzékkészítés első összeállításának a szabályozását, amely a későbbi években a kiigazításnak az alapmunkálata lesz, a törvényjavaslat rendeleti útra bízza és csak az évenkinti kiigazítás szabályait állapítja meg maga a törvény. Kifogásolták továbbá, hogy a törvényjavaslat szerint az első alapösszeállítás után nem kellett volna a névjegyzéket többé soha teljesen újra Összeállítani, hanem annak elkészítése mindig csak kiigazítás útján történt volna. Aggályosnak tartották ezt elsősorban a választójogosultság kellékeiként beállított sok kisegítő jogcím miatt, amelyeknek természete olyan, hogy az életkörülmények változása