Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.
Irományszámok - 1935-590. A képviselőház közjogi bizottságánakjelentése "az országgyűlési képviselők választásáról" szóló 546. számú törvényjavaslat tárgyában
590. szám. 413 Az eredeti 12. és 13., új számozás szerint 11. és 12. §-ok. A bizottság ezt a két §-t — az eredeti 12. §. feleslegesnek ítélt (4) bekezdésének törlése után — kisebb szövegezési módosításokkal fogadta el. Az eredeti 14., új számozás szerint 13. §. A bizottság az.(i) bekezdést és a (2) bekezdés első mondatát a következő szövegezésben fogadta el: s>(i) A központi választmány tagjává (póttagjává) azt lehet megválasztani, akinek az illető törvényhatóságban törvényhatósági választójoga van, ha nem forog fenn rá nézve olyan kizáró ok, amely miatt törvényhatósági bizottsági tag nem lehetne. (2) A központi választmány tagjainak választását legalább két hónappal az előtt kell megtartani, mielőtt a régi választmány megbízatása a törvény értelmében (12. §. (3) bek.) lejár.«. Az (1) bekezdéssel kapcsolatban a bizottság helyesebbnek tartotta, hogy a központi választmányi tagság ne a törvényhatósági választók névjegyzékébe való felvételhez köttessék, hanem egyszerűen ahhoz a tényhez, hogy a megválasztottaknak törvényhatósági választójoguk legyen, mert a törvény (1929: XXX. t.-c. 7. §. (4) bek. és 1930: XVIII. t.-c. 14. §. (2) bek.) a törvényhatósági bizottsági taggá választhatóság feltételéül is ezt köti ki. A (2) bekezdés első mondatának átszövegezése —- érdemi változtatás nélkül — szabatosabbá teszi a szöveget. A bizottság elhatározta, hogy a központi választmány rendes és póttagjai külön-külön választassanak és hogy a választásnál a kisebbség képviselete is biztosíttassák. Ennek megfelelően a (3) bekezdés törlése után a következő új (3) és (4) bekezdések vétettek fel a §-ba : »(3) A központi választmány tagjait és póttagjait titkos szavazással kell választani, még pedig : először a rendes tagokat, majd az ezekre vonatkozó eredmény kihirdetése után külön a póttagokat. A szavazás hivatalból rendelkezésre bocsátott egyforma szavazólapokkal történik. Mindenki annyi személyre adja le szavazatát, ahány tagot, illetőleg póttagot választani kell. Ha a szavazólapon a kelleténél kevesebb személy van megnevezve, ez a szavazás érvényességét nem érinti, ha a szavazólapon több név szerepel, az utóbb írt fölös neveket nem létezőknek kell tekinteni. A központi választmány tagjaivá, illetőleg póttagjaivá megválasztottaknak azokat kell kijelenteni, akikre a legtöbb szavazat esett. A póttagok sorrendjét a reájuk leadott szavazatok számának sorrendje határozza meg. Szavazategyenlőség esetében a tagság, illetőleg a sorrendi elsőbbség kérdésében a közgyűlés elnöke sorshúzással dönt. (4) Abban az esetben, ha az előző bekezdés értelmében megválasztott rendes tagokon, illetőleg póttagokon felül vannak olyanok, akikre a leadott érvényes szavazatoknak legalább egynegyed része esett, közülük— a 12. §. (2) bekezdésében megállapított taglétszámon felül —• az előbbi bekezdés rendelkezéseinek megfelelően megválasztott rendes, illetőleg póttagnak kell kijelenteni kettőt, négyet, illetőleg hatot a szerint, amint a 12. §. (2) bekezdésében megállapított taglétszám tizenhat, huszonnégy, illetőleg harminckettő.«. Az eredeti (4) —• most már (5) bekezdés első sorában a »tagokat« szó helyébe a »megválasztottakat« szó kerül és az eredeti (e) és (7) bekezdések törlése után a következő új (7) és (s) bekezdések vétettek fel: »(7) A központi választmánynak az a tagja, akinek választását panasszal támadták meg, tagsági jogait mindaddig gyakorolja, amíg megválasztását a közigazgatási bíróság meg nem semmisítette. (8) Ha a közigazgatási bíróság az egész választást megsemmisítette, az új
