Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-590. A képviselőház közjogi bizottságánakjelentése "az országgyűlési képviselők választásáról" szóló 546. számú törvényjavaslat tárgyában

590. szám. 409 szerint a bizonyítás elrendelése után a panaszt visszavonni nem lehet, a másik az, hogy sem a panasz visszavonására vonatkozó nyilatkozatot, sem a panasz visszavonását bejelentő kérvényt visszavonni nem lehet. A bizottság abban a meggyőződésben van, hogy mind a két rendelkezés a közérdeket fogja szolgálni. Lényegileg ugyanebbe a fogalomkörbe tartozik még az eddigi eljárás egy másik hiányosságának a megszüntetése is. Számtalan jogos panaszt hallottunk a tekintetben hogy az 1925 : XXVI. t.-c. lehetővé tette, miszerint a petícióval megtámadott képviselő mandátumáról az ítélethirdetésig bármikor lemondhasson és ezzel az összes költségek viselését a panaszlókra hárítsa. Habár a képviselőnek azt a jogát, hogy a mandátumról milyen okból és mikor mondjon le, korlátozni nem lehet, a kifejlődött visszásságok meggátlását célozta a javaslatnak az a rendelkezése, amely szerint abban az esetben, ha a megtámadott képviselő a bizonyítás elrendelése után mond le, a felmerült költségekben őt kell marasztalni. A javaslatnak ezt a rendelkezését a bizottság a maga részéről is helyesnek elfogadta és teljes egészében magáévá tette. A választások feletti bíráskodás fejezetében, amint már említettük, számos változtatást és módosítást vezetett a bizottság keresztül. Ezek és a reájuk vonatkozó indokolások a jelentésnek abban a részében találhatók, amely a javaslaton történt egyes módosításokat tartalmazza. Annál az oknál fogva, hogy a bizottság a javaslatnak a törvényhatósági választójogra vonatkozó 203. és 204. §-ait a már előadottak szerint megváltoztatta, szükségesnek mutatkozott a törvényhatósági választójognak és ezzel kapcsolatban a községi választójognak is megfelelő megváltoztatása, amelyre vonatkozó módosítások a jelentésben megtalálhatók. Megemlíti a bizottság azt, hogy a törvényhatósági választójoggal kapcsolatban szükségesnek vélte a törvényjavaslat eredeti szövegétől eltérően a budapesti törvényhatósági bizottsági tagok választásánál érvényes ajánláshoz szükséges ajánlók számának újabb szabályozását és pedig olyképpen, hogy az érvényes ajánláshoz minden választókerületben legalább háromszáz törvényhatósági választó aláírása kívántassék meg. A törvényjavaslat nyolcadik része és ennek keretén belül a XVI. fejezet az átmeneti és végrehajtási rendelkezéseket tartalmazta. A most említett fejezetben foglalt intézkedések és különösen a javaslat 218. §-a a bizottság felfogásával nem volt összeegyeztethető, amiért is ennek a fejezetnek összes rendelkezései átdolgozást igényeltek és ugyanez az alkalom megadta a lehetőséget arra, hogy a törvény rendelkezéseinek végrehajtása szempontjából kötelező határidők is lefixiroztassanak. Kötelező rendelkezést tartalmaz ennélfogva a bizottság által elfogadott új szöveg a tekintetben, hogy a központi választmányokat a törvényjavaslat törvénnyé emelése után hatvan napon belül meg kell alakítani és ugyancsak kimondja a bizottsági szöveg azt is, hogy a belügyminiszter a budapesti és a budapestkörnyéki választókerületek megalakítására vonatkozó rendeletét a javaslat törvényerőre emelkedése után hatvan napon belül köteles kibocsátani, míg a többi választókerület megalakítására és a lajstromos választókerületekben választandó országgyűlési képviselők számára vonatkozó rendeletét a javaslat törvénnyé kihirdetésekor együttlevő országgyűlés tartamának lejárta előtt hatvan nappal tartozik kibocsátani. Ugyancsak szükségesnek tartotta a bizottság olyan irányú intézkedésnek a felvételét is, amely az elsőízben összeállítandó képviselői választói névjegyzékek munkábavételét elrendelő miniszteri rendelet megjelenésének az időpontját meghatározza éspedig olymódon, hogy ez a rendelet a törvény kihirdetése után ugyancsak hatvan napon belül bocsátandó ki. Tekintettel arra, hogy a belügyminiszter a törvényjavaslat 6. §-ában igen nagy jelentőségű kérdésekre vonatkozóan rendeleti intézkedésre felhatalmazást kapott, alkotmányjogi szempontból szükKépv. iromány. 1935—1940. IX. kötet,.