Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-588. A képviselőház közoktatásügyi bizottságának jelentése "a gyakorlati irányú középiskoláról" szóló 585. számú törvényjavaslat tárgyában

588. szám. 383 (a) Fiúk és leányok együttes tanítá­sára nem lehet engedélyt adni. 5. §. (i) A liceumnak négy osztálya (évfolyama) van. (2) Leányliceumot négy osztályos gimnáziumi alsó tagozattal kapcsola­tosan is lehet szervezni. Az ilyen nyolc osztályos nőnevelö-intézet alsó tagozatának tanterve azonos a leány­gimnázium alsó négy osztályának tan­tervével, azonban a latin nyelv he­lyett vagy a mellett párhuzamosan egy élő idegen nyelvet kell tanítani. (3) A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter, illetőleg a miniszter hozzájáru­lásával az iskola fenntartója, vagy fenntartó hatósága leánygimnázium felső négy osztályát vagy párhuzamos felső négy osztályát leányliceummá alakíthatja át. 11. Fejezet. A líceum igazgatása és tanári testülete. 6. §. (1) A liceum élén, mint annak felelős vezetője az igazgató áll. (2) Igazgatóvá csak tanítóképző ta­nári oklevéllel bíró olyan rendes tanárt lehet kinevezni, illetőleg megválasztani, aki liceumban vagy tanítóképzőben mint tanár legalább tíz évig ténylegesen működött. Ebbe a tíz évbe legfeljebb öt évet gimnáziumban eltöltött szolgá­latból is be lehet számítani. (3) Nőnevelő-intézet (5. §. (2) bekez­dés) felső tagozataként működő leány­liceum igazgatói tisztét az alsó tago­zatként működő gimnázium igazgatója is betöltheti. Ha ennek az igazgatónak nincs meg a (a) bekezdésben meghatá­rozott képesítése, a vallás- és közok­tatásügyi miniszter a (2) bekezdés ren­delkezése alól felmentést adhat. 7. §. (1) Liceumban a rendes tantár­gyak tanítására legalább hat rendszere­sített álláson működő tanárt kell alkal­mazni, akik közül legalább négynek rendes tanárnak kell lennie. Nőnevelő­intézet ben (5. §. (2) bekezdés) a rend­szeresített álláson működő tanárok szá­ma legalább tizenkettő, akik közül legalább nyolc rendes tanár. (2) Liceumban rendes, helyettes és óraadó tanárok működnek. (3) Liceumban tanár csak erkölcsi és nemzeti szempontból kifogástalan olyan magyar állampolgár lehet, aki­nek tanítóképzőben tanításra jogosító tanári oklevele van. Nőnevelő-intézet (5. §. (2) bekezdés) gimnáziumi tagoza­tában tanár lehet az is, akinek közép­iskolai tanításra jogosító tanári ok­levele van. (4) Rendes tanárrá csak azt lehet kinevezni, illetőleg megválasztani, aki valamely liceumban vagy tanítóképző­ban, vagy gimnáziumban helyettes tanári, illetőleg egyetemen vagy más főiskolán tanársegédi minőségben leg­alább két évig működött és ez alatt az idő alatt a tanári pályára alkalmsá­nak bizonyult. 8. §. (1) Az állami és a vallás- és közoktatásügyi miniszter kezelése alatt álló magyar katolikus tanulmányi alap­ból egészben fenntartott líceumok igaz­gatóit az államfő, rendes, illetőleg helyettes tanárait pedig a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki. Ugyancsak a miniszter alkalmazza ezeknek a líceumoknak óraadó taná­rait is. (2) Egyház vagy szerzetesrend által fenntartott liceum igazgatóját és taná­rait a fenntartó, illetőleg a fenntartó hatósága alkalmazza, az alkalmazást azonban a miniszternek köteles be­jelenteni. (3) Törvényhatóság, község (város), a (2) bekezdésben nem említett vallás­felekezet, vagy más jogi személy által fenntartott liceum igazgatóját, rendes és helyettes tanárait a fenntartó alkal­mazza. Akár ideiglenes, akár végle­ges jelleggel azonban csak az alkal­mazható, illetőleg nevezhető ki, aki­nek alkalmazásához, illetőleg kinevezé­séhez a vallás- és közoktatásügyi mi­niszter előzetesen hozzájárult. (4) A líceumi tanár szolgálatának megkezdése előtt hivatali esküt, az óraadó tanár fogadalmat tesz. (5) A helyettes tanár alkalmazás*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom