Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-586. Törvényjavaslat a népiskolai tanítóképzésről

378 586. szám. hogy miképpen tudja elméleti nevelési ismereteit az oktatás és nevelés területén alkalmazni. Az egységes eljárás és elbírálás érdekében az államvizsgálat anyagát, rendjét és az elbírálás módozatait a miniszter külön szabályzatban állapítja meg. A 16. §-hoz. Ez a szakasz a tanítói oklevélről és annak képesítő erejéről rendelkezik. A 17. §-hoz. Ez a szakasz lehetővé teszi az államvizsgálat tekintetében a javító vizsgálatot abban az esetben, ha a jelölt az államvizsgálaton egy tantárgyból nem felelt meg a követelményeknek. Ha azonban készültségét egynél több tantárgyból találta a bizottság elégtelennek, oklevelet csak a teljes vizsgálat megismétlésével szerezhet, feltéve, hogy az ismétlő vizsgálaton egy tárgyból sem kap elégtelen érdemjegyet. Sem a javító, sem az ismétlő vizsgálatot megismételni nem lehet. A 18. §-hoz. Allamvizsgálatokat minden tanítóképző-akadémia tart és e célra saját kebelében vizsgálóbizottságot alakít. Minthogy a tanítóképző-akadémia valamennyi tantárgya egyaránt a tanítói hivatásra nevelést szolgálja, a végső eredmény megállapításában valamennyi rendes tárgy tanárának részt kell vennie és felelősséget kell vállalnia. Ezért nemcsak az igazgató, hanem valamennyi rendes tárgy tanára is tagja a bizottságnak és szavazati joggal is rendelkezik, tekintet nélkül arra, hogy az állam vizsgálat valamelyik tárgyát tanította-e vagy sem. Ugyanez áll a gyakorló-iskolái tanítóra is. A 19. §-hoz. A vizsgálóbizottság elnökét a vallás- és közoktatásügyi miniszter, illetőleg egyházi hatóság alatt álló tanítóképző-akadémiához a fenntartó illetékes egyházi hatósága küldi ki. A vizsgálat színvonalának biztosítását célozza az az intézkedés, hogy elnökül csak az küldhető ki, aki középiskolai vagy tanítóképző tanári képesítéshez kötött tanári állásban, vagy a közoktatásügyi igazgatás fogalmazói karában legalább tíz évig ténylegesen működött. A 20. §-hoz. Az egyházi hatóságok alatt álló tanítóképző-akadémiák államvizsgáján a vallás- és közoktatásügyi miniszter társelnök kiküldésével gyakorolja a felügyeletet. A társelnök helyettese az elnöknek és érdemben ugyanazokkal a jogokkal rendelkezik, mint az 1934 : XI, t.-c, értelmében a gimnázium érettségi vizsgálataira kiküldött kormányképviselő. A 21. §-hoz. Minthogy a tanítóképzés, illetőleg a tanítóképző-akadémia a nemzetnevelés szerves és a többi iskolától el nem választható alkotó része, az egységes nevelési elvek érvényesítése céljából elengedhetetlenül szükséges, hogy a tankerületi kir. főigazgató hatásköre a tanítóképző-akadémiára is kiterhedjen. A főigazgató ezt a hatáskört az 1935 : VI. t.-c. idevonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával gyakorolja. Minthogy a tanítóképző-akadémia szoros kapcsolatban áll a líceummal, illetőleg a líceumra, mint a középiskola egyik fajára épül, a működésével és belső életével kapcsolatos intézkedéseknek azonosaknak kell lenniök a líceumra, illetőleg a gimnáziumra vonatkozókkal, kivéve azokat, amelyekre nézve ez a javaslat külön és eltérően rendelkezik. A 22. §-hoz. Az önálló gazdasági népiskolák szaktanítói eddig külön tanfolyamokon nyerték kiképzésüket. Ez a javaslat a gazdasági szaktanítók képzését rendezi és törvényes alapra helyezi. Minthogy a szaktanító hivatott terjesztője a gazdálkodás tudományának és előharcosa a gazdasági haladásnak, a képzés módjára, szervezetére és tanulmányi rendjére nézve a földmívelésügyi miniszter befolyását is biztosítani keik A 23. §-hoz. Minthogy a tanítóképző-akadémia iskolarendszerünkben egészen új intézmény, amelynek jövő fejlődését kellő időben megtett intézkedésekkel kell biztosítani, a javaslat kimondja, hogy mielőbb, de legkésőbb 1939 június hó végéig