Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.
Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról
18 546. szám. küldöttségre ruházott tennivalókban híven, részrehajlás nélkül járok el. Isten engem úgy segéljen !«. (e) Ha az elnök, illetőleg a helyettes elnök az esküt az (5) bekezdésben megállapított batáridőig nem teszi le vagy az eskü letételére a választási bizottság elnökétől halasztást nem kap, helyét azonnal mással kell betölteni. (7) A választási bizottság elnökének engedélye alapján a szavazatszedő küldöttség elnöke és helyettese az esküt kivételesen a választás napján az eljárás megkezdése előtt a szavazatszedő küldöttség előtt is leteheti. (8) A szavazatszedő küldöttség jegyzője és helyettes jegyzője az (5) bekezdésben megállapított esküt — a szavazatszedő küldöttség elnöke előtt —• legkésőbb a választás napján a választási eljárás megkezdése előtt köteles letenni. (0) A szavazatszedő küldöttség elnökének, helyettes elnökének, jegyzőjének és helyettes jegyzőjének időközben megüresedett helyeit a választási bizottság, az eljárás megkezdése után pedig a szavazatszedő küldöttség elnöke tölti be ; az elnök gondoskodik a helyettesítésükről is, ha valaki közülük a kitűzött időre nem jelenik meg. Az elnök által megbízott egyének az esküt — L működésüknek megkezdése előtt — az elnök kezébe teszik le. Ugyancsak az elnök előtt teszik le az esküt az írásbeli tennivalók végzésére kirendelt segédszemélyzet tagjai is. (10) Az eskü letételéről jegyzőkönyvet kell készíteni. (11) A szavazatszedő küldöttség elnökét, helyettes elnökét, jegyzőjét és helyettes jegyzőjét, ha nem laknak működésük helyén, tényleges működésük ideje alatt napidíj és utazási költség illeti meg, amelynek mértékét és felszámításának módozatait a belügyminiszter rendelettel állapítja meg. 58. §. (1) A szavazás céljára szolgáló helyiséget a választási bizottság jelöli ki. A választási bizottság a szavazóhelyiség kijelölését a szavazatszedő küldöttség elnökére is bízhatja. (2) Középületeket, alkalmas más nyilvános helyiségeket, továbbá használatban nem álló magánépületeket, ha azokat a választási bizottság vagy szavaz átszedő küldött ségi elnök a szavazás céljára kijelöli, szavazóhelyiségül át kell engedni. (3) A nem közcélt szolgáló épületek vagy helyiségek átengedéséért térítés jár, amelynek mértékét — a választási bizottság • előterjesztése alapján — a törvényhatóság első tisztviselője állapítja meg. A törvényhatóság első tisztviselőjének határozata ellen a kézbesítést követő naptól számított tizenöt nap alatt fellebbezésnek van helye a belügyminiszterhez. 59. §. (1) A választási bizottság elnöke a választási eljárást megelőzőleg — az illetékes rendőrhatóság és a szavazatszedő küldöttségi elnökök meghallgatása után — gondoskodik arról, hogy rendelkezésre álljon az esetleg szükséges karhatalom és ezt az illetékes rendőrhatósággal egyetértve az egyes szavazókörökbe beosztja. (2) A szavazatszedő küldöttség elnöke a csend és a rend fenntartása, valamint a szavazási helyiségekkel való szabad közlekedés biztosítása érdekében — a rendőrhatóság meghallgatásával — a szavazókör egész területére előzetesen is intézkedik és intézkedéseit alkalmas módon köztudomásra juttatja. (3) A választókerület székhelyén a választási bizottság elnöke gondoskodik a csend és a rend fenntartásáról; e végből ő rendelkezik a közbiztonsági közegekkel és a kirendelt fegyveres erővel a választási székhely egész területén. Ilyen helyeken a szavazatszedő küldöttségi elnök csak a szavazóhelyiségben és ennek közvetlen környékén gondoskodik a csend és a rend fenntartásáról és a közbiztonsági közegekkel, valamint a kirendelt fegyveres erővel csak e határok között és csupán a választási bizottság elnökének rögtön
