Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

lo 546. szám. zottakra vonatkozó rendelkezése nem alkalmazható arra, aki mint országgyűlési képviselő a földigénylőket saját kerületében ellenszolgáltatás nélkül képviselte. (3) Ha a főispán, illetőleg a főpolgármester vagy az (1) bekezdés 1. vagy 2. pontjában említett tisztviselő képviselőjelöltként való fellépése céljából a jelen törvény rendelkezésére hivatkozással állásáról lemond s lemondását az annak elfogadására hivatott hatóságnak, ha pedig e hatóság valamely testület, a testület elnökének írásban bejelenti, lemondását e tény alapján •—• fegyelmi s vagyoni felelősségének fenntartása mellett — elfogadottnak kell tekinteni. (4) Az (1) bekezdés 1. pontjában felsorolt személyeket ugyanazon a hatósági területen, amelyen képviselővé jelöltettek, az előbbi állásukra két éven belül nem lehet kinevezni, illetőleg megválasztani. VI, Fejezet. A választás kitűzése és előkészítése. 54. §. (1) A választások napját minden választásra — az országgyűlés öszszehivása után — a belügyminiszter tűzi ki. (2) A választások idejét úgy kell megállapítani, hogy a választásokat kitűző belügyminiszteri rendelet közzétételének napjától a legkorábbi időpontra kitűzött választás napjáig legalább húsz napi, a legkésőbbi időpontra kitűzött választás napjától pedig az országgyűlés megnyitásáig legalább tíz napi időköz maradjon. (3) Ugyanannak a választókerületnek a területén nem lehet az egyéni kerületi és a lajstromos kerületi választást ugyanarra a napra kitűzni. (4) A budapesti és a budapestkörnyéki választókerületekben tartandó kétféle lajstromos választást nem lehet ugyanarra az időpontra kitűzni. (5) A választások napját lehetőleg vasárnapra vagy ünnepnapra vagy olyan napra kell kitűzni, amelyre -a törvény munkaszünetet rendel. 55. §. {1) A választással járó tennivalókat a választókerületenkint alakuló választási bizottság végzi. A választási bizottságokat a választást kitűző belügyminiszteri rendelet közzétételének napjától számított négy nap alatt meg kell alakítani. (2) A választási bizottság elnökből, választási biztosból, négy tagból és négy póttagból áll. (3)' A választási bizottság elnökét a központi választmány választja a választókerület választói közül. (4) Választókerületenkint egy választási biztost és ennek egy helyettesét a kerület székhelye szerint illetékes kir. ítélőtábla teljes ülése az ítélőtábla területén működő bírák sorából jelöli ki. A kijelölésről a kir. ítélőtábla a kijelölteket azonnal értesíti és a kijelöltek névsorát a belügy- és az igazságügyminiszterhez bej elenti. (5) Ha a választási biztos az ajánlottak valamelyikével olyan fokú rokonságban v&gy sógorságban van, amely őt az 1911 :

1. t.-c. 59. §-ában megállapított összeférhetlenségi viszonyba hozza, tennivalóit helyettese látja el. (e) A választási bizottság négy tagját és négy póttagját — a központi választmány elnökének meghallgatása után — a választási biztos hívja meg. (7) A választási bizottságnak elnöke, tagja vagy póttagja csak az lehet, aki magyarul beszél és ír és fel van véve abba a névjegyzékbe, amelynek alapján az illető választókerületben a választás történik. (8) Mielőtt működésüket megkezdenék, a választási bizottság elnöke a központi választmány elnöke előtt, tagjai és póttagjai a választási bizottság elnöke előtt, a választási biztos és helyettese pedig annak a bíróságnak a főnöke (elnöke, vezetője) előtt, amelynek személyzetéhez tartoznak, és ha valamelyikük maga a bíróság főnöke volna, ez a bíróságnak rangban leg-