Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

546. szám. 25. §. Habár a 20. §-ban megsza­bott kellékeknek megfelel, nincs vá­lasztójoga annak : 1. aki a m. kir. honvédség, határ­őrség, csendőrség vagy folyamőrség tényleges állományának tagja ; 2. aki a m. kir. rendőrség legénységé­nek tagja. 26. §. A választójogból ki van zárva : 1. aki gondnokság alatt áll, vala­mint akinek kiskorúsága meg van hosz­szabbítva ; 2. aki elmebeteg, még ha nem is áll gondnokság alatt ; 3. aki csőd- vagy kényszeregyességi eljárás alatt áll, vagy aki ellen a csőd­nyitást vagyonhiány miatt megtagad­ták, kivéve, ha a csődnyitást kérő hitelezőket kielégítette, vagy ha a csőd­nyitás megtagadásától öt év már eltelt; 4. aki közjótékonyságból vagy köz­segélyből él, illetőleg abból élt és attól a naptól, amelyen ilyen ellátása meg­szűnt, egy év még nem telt el, ide­értve azt is, aki népházban vagy men­helyszerű intézményben ingyen, vagy a lakás ellenértékéül nem tekinthető díjért lakik vagy lakott; nem értve ide azonban azt, aki a társadalom­biztosítás bármely intézetétől törvé­nyen alapuló szolgáltatást kap vagy kapott, vagy elemi csapás vagy háború, illetőleg forradalom következtében elő­állott károsodás vagy háborús katonai érdem, vagy egyéb háborús ok jog­címén vagy tanulmány céljából kap vagy kapott segélyt, járandóságot, dí­jat, ellátást vagy lakást; 5. akinek gyermeke felett gyakorolt atyai hatalmát a hatóság jogerősen megszüntette, azon idő alatt, amíg gyermeke másnak gyámsága alatt áll, de legalább az atyai hatalom meg­szüntetésétől számított két évig ; 6. aki, vagy akinek vele közös ház­tartásban élő házastársa üzleténél vagy foglalkozásánál fogva erkölcsrendészeti ellenőrzés alatt áll. 27. §. (i) A választójogból ki van zárva az is : 1. akit bűntett miatt akár a polgári. akár a katonai bíróság jogerősen el­ítélt, a büntetés vagy a szigorított do­logházi őrizet kiállásától vagy végre­hajtásának elévülésétől vagy kegyelem­ből elengedésétől számított tizenöt évig; 2. akit nyereségvágyból elkövetett vétség vagy az 1878: V. t.-c. (Btk.) 154., 156., 158. §-ában meghatározott láza­dás vétsége, vagy a 172—174. §-ában, vagy az 1913: XXXIV. t.-c. 3. §-ában meghatározott izgatás, vagy az 1913 : XXI. törvénycikkbe ütköző vétség vagy kihágás, vagy az 1914: XL. t.-c. 4. §-ának első bekezdésébe ütköző vétség, vagy az 1914.: XLI. t.-c. 3. §-a második bekezdésének 1, pontja alá eső rágalmazás vétsége, vagy az 1921 : III. törvénycikkbe ütköző vét­ség miatt jogerősen elítéltek, a sza­badságvesztésbüntetés vagy a dolog­házi őrizet kiállásától, illetőleg a pénz­büntetés megfizetésétől, végrehajtásá­nak elévülésétől, vagy kegyelemből elengedésétől számított öt évig ; 3. akit politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére jogerősen elítéltek, az ítéletben meghatározott idő alatt; 4. akit a jelen törvény 201. §-ának b) pontja alapján fegyelmi úton jog­erősen elítéltek, a fegyelmi ítélet jog­erőre emelkedésétől számított öt évig; 5. akinek választójogát az ország­gyűlési képviselőválasztások tárgyában ítélő bíróság felfüggesztette, az ítélet­ben megállapított idő alatt; 6. akire nézve bíróság vagy más hatóság — törvényes hatáskörében — kétségtelenül megállapította, hogy háború idején (1930:11. t.-c. 4. §., 1930:111. t.-c. 97. §.) az ellenséghez pártolt és azt kémkedéssel, fegyveres szolgálattal vagy másnemű szolgál­tatással támogatta, vagy evégből ellen­séges csapathoz csatlakozott, vagy Ön­ként ellenséges területre távozott, kü­lönösen ha ezt a vagyonelkobzás kimon­dásával állapították meg, vagy hogy háború idejében az ellenséggel együttér­zését akár sajtó útján, akár szóval, irat­ban, képes ábrázolatban vagy egyéb­ként felismerhetően kifejezésre juttatta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom