Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

546. szám. 111 séget csak a képviselőjelölt által szabályszerűen bejelentett személy végezheti. Ez a rendelkezés teszi teljessé a szóbanlévő vonatkozásban a választás tisztaságának és zavartalanságának biztosítására irányuló szabályozást. A 64. §. (i) bekezdése a választási eljárás törvényben meghatározott rendszere és a kialakult állandó szokás figyelembevétele alapján határozza meg azt, hogy a képviselőjelölt részéről a választással kapcsolatban igénybevett személy milyen tevékenységet fejthet ki. A 65. §-hoz. Ez a §. teljesen megfelel az 1925 : XXVI. törvénycikk megtorló rendelkezései között előforduló 176. §-nak; tárgyánál és szerkezeti összefüggésénél fogva azonban nem a megtorló rendelkezések, hanem a választás tisztaságának és zavartalanságának biztosítására irányuló rendelkezések tartalmi egységébe tartozik, azért a javaslat ezek közé a rendelkezések közé iktatta. A 198. §. rendelkezése olyan értelemben függ össze a 65. §. rendelkezésével, hogy az ebben foglalt jogszabály megszegése vagy kijátszása esetében is helye van a 198. §-ban említett fegyelmi felelősségrevonásnak. A 66. §-hoz. A 66. §. részben az 1925 : XXVI. t.-c. 60. §-ában foglalt szabályozásnak megfelelően, részben az általános indokolásban tüzetesen ismertetett megfontolások alapján, új szempontok és célkitűzések figyelembevételével állapítja meg a pártgyűlésekre és egyéb pártösszejövetelekre vonatkozó szabályokat. A 66. §. (i) és (2) bekezdése lényegileg megfelel az 1925 : XXVI. t.-c. 60. §-a (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek. Nem rendelkezik a §. arról, hogy a választást kitűző belügyminiszteri rendelet közzétételének napjáig tartani szándékolt pártgyűlésekre minő rendelkezések irányadók. Ilyen rendelkezésre azonban a javaslat rendszerében nincs is szükség annálfogva, hogy a javaslat csupán a választást kitűző belügyminiszteri rendelet közzétételének napja után tartott pártgyűlések tekintetében állapít meg különleges szabályokat; az azt megelőző időben tartott pártgyűlésekre tehát a népgyűlésekre vonatkozó általános szabályok irányadók. A 66. §. (4) bekezdésében meghatározott — az általános indokolásban részletesen megokolt — rendelkezésnek természetes folyománya a §. első bekezdésében foglalt és a ma hatályos joggal szemben kiegészítésként jelentkező az a rendelkezés, amely szerint a pártgyűlésre vonatkozó bejelentésnek egyebek között tartalmaznia kell a pártgyűlésen felszólalók pontos megjelölését is. A §. (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezések indokai tekintetében utalunk az általános indokolásnak erre vonatkozó fejtegetéseire. Régóta érzett hiányt vannak hivatva pótolni a §. (5) bekezdésében foglalt rendelkezések. A legnagyobb eljárási nehézségekbe ütközött a pártgyűléseken elhangzott felszólalások tartalmának igaz és hű szellemű utólagos megállapítása. Ez a körülmény egyfelől megnehezítette az igazságszolgáltatás hatékony gyakorlását olyan esetekben, amikor arra a pártgyűlésen elhangzott felszólalásban vagy egyébként elkövetett büntetendő cselekmény folytán a jogrend biztonsága érdekében szükség volt, másfelől pedig a pártgyűlés lefolyása s az ott elhangzott felszólalások tartalma tekintetében előadott ellentétes állítások a legnagyobb mértékben közrehatottak a választókerület nyugalmának rendszerint hosszú időre terjedő megzavarásában. Ezeket a visszásságokat igyekszik kiküszöbölni a javaslat a 66. §. (5) bekezdésébe felvett azzal a rendelkezéssel, amely szerint a pártgyűlésről a rendőrhatóság kiküldöttje hiteles gyorsírói feljegyzések alapján a pártgyűlés lefolyását és az elhangzott felszólalásokat egész terjedelmükben híven feltüntető jegyzőkönyvet köteles készíteni, amely az esetleges hatósági eljárásokban bizonyítani fogja a pártgyűlésen történteket. A javaslat kerülni kívánja a jogszabályba nem ütköző tisztességes választási küzdelem bárminő korlátozását vagy megnehe-