Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.
Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról
546. szám. 109 intézkedésekről szóló 1936: XXVII. törvénycikk rendelkezései folytán előálló kizáró okról; s az 1891: XVII. t.-c. 3. §-ára utalva, kétségtelenné teszi, hogy az ítélőbíró megnevezés alatt tanácselnököt vagy másodelnököt is érteni kell. VI. Fejezet. A választás kitűzése és előkészítése. Az 54. §-hoz. Ez a §. a választások kitűzését, vagyis a választások napjának megállapítását az 1925 : XXVI. t.-c. 51. §-ának rendelkezésétől eltérően a belügyminiszter feladatává teszi. A jelenlegi törvény szerint a belügyminiszter tíznapi határidőt állapít meg a választások megtartására és a központi választmány ezen a határidőn belül tűzi ki a választás napját. Ennek a rendelkezésnek megváltoztatására azért van szükség, mert ezt a törvényjavaslatban felépített kettős választási rendszer nemcsak megkívánja, hanem gyakorlati szempontból azt mellőz hetetlenné is teszi. Tekintettel ugyanis arra, hogy a hét — ma is lajstromosan választó — vidéki törvényhatósági jogú város kivételével a többi törvényhatóság területén mindenütt egymásután két választást kell tartani: a választásoknak az egész országban egyöntetű sorrendje csak úgy biztosítható, ha a választások közelebbi időpontjának kijelölése az egész országban központilag történik. A választások kitűzésének a belügyminiszter hatáskörébe utalása — főleg gyakorlati szempontból — azért is nagyon indokolt, mert a választások zavartalan lefolyásának biztosításánál nélkülözhetetlen karhatalom tervszerű beosztása és átcsoportosítása csak akkor történhetik a szükségnek megfelelő előrelátással és gondossággal, ha a választások határidői az egész országban szintén egyöntetű tervszerűséggel vannak kitűzve. Különösen és fokozottabb mértékben áll ez a törvényjavaslattal bevezetni kívánt választási rendszer esetében, amikor a kétféle választás egész rövid időköz közbeiktatása után fogja követni egymást — a fentebb már említett hét vidéki város kivételével — az egész ország területén. A választások megtartására megállapítható első és utolsó határidő tekintetében nincs eltérés a jelenlegi törvény rendelkezéseitől, mert az 1925 : XXVI. t.-c. 51. §-ának (i) bekezdése szerint is legalább húsz napnak kellett eltelni a választási határidőt megállapító rendelet közzétételének napja és az első választási nap között és ugyancsak tíznapi időköznek kellett maradni az utolsó választási nap és az országgyűlés megnyitásának napja között. Emellett azonban módja lesz a belügyminiszternek, hogy a választásokat — az 1925 : XXVI. t.-c. 51. §-ának (i) bekezdésében megállapított — tíznapi időtartamnál hosszabb időtartam alatt tűzhesse ki. Erre az egymást követő kétféle választás miatt van szükség. Az 55—61. §-okhoz. Ezek a §-ok a választás előkészítésénél és a választási eljárás során közreműködésre hivatott szervek — a választási bizottság és a szavazatszedő küldöttségek — megalakítására, összetételére és működésére, a szavazás céljára szolgáló helyiségekre, a szavazás zavartalanságának biztosításával kapcsolatban a csend és a rend fenntartására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák és nem térnek el az 1925 : XXVI. t.-c. 53—59. §-aiban foglalt rendelkezésektől. Az 1925 : XXVI. t.-c. 52. §-ában foglalt rendelkezés a törvényjavaslat 54. §-ában foglaltakra tekintettel egyrészt tárgytalanná vált, miután a választás napját a belügyminiszter fogja kitűzni, másrészt pedig az 55. §. (i) bekezdésének második mondatában foglalt rendelkezéssel pótoltatott. A 62. §-hoz. Ez a §. az 1925 : XXVI. t.-c. 64. §-ának megfelelő rendelkezéseitől csupán szövegezési és szerkezeti tekintetben tér el. Az említett 64. §. (<t) és (e) bekezdései azért nem vétettek fel, mert az azokban foglalt rendelkezéseknek csupán a nyilt szavazásnál volt gyakorlati jelentőségük. Ezzel szemben ebbe a
