Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.
Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról
546. szám. 103. úgy fogjuk megoldani, hogy a névjegyzéknek a törvény hatálybalépése utáni első összeállítása alkalmával nem csak a választói életkorban levő lakosság lesz vallómásszolgáltatásra kötelezve, hanem azok az évfolyamok is, amelyeknek bejelentése a törvény hatálybalépését megelőzően már megtörtént. Az ezek által kitöltött számlálólapok azután — éppúgy, amint azt előbb a bejelentőlapokra mondottuk volt — évfolyamonkint elkülönítve őriztetnek és kezeltetnek és természetesen ez az anyag is ki lesz igazítva az időközi elköltözésekről szóló bejelentéseknek megfelelően. így az átmeneti időszakban ez az'anyag teljesen pótolni tudja a bejelentőlap szelvények hiányát. A bejelentés kötelezettsége az állandó lakóhely megváltoztatásának (elköltő^ zés és beköltözés), valamint a magyar állampolgárság megszerzésének esetére is fennáll. A beköltözés, valamint a magyar állampolgárság megszerzésének eseteiben tett bejelentések, illetőleg az ezekről szóló bejelentőlapszelvények fogják szolgáltatni az adatokat azokra vonatkozólag, akiknek válasz tó jogosultságával e körülmények miatt kell foglalkozni. Az elköltözés bejelentésére vonatkozó ú. n. kijelentőlapszelvények pedig, azonkívül hogy a választói életkort még el nem ért egyének szelvény anyagának kiigazításához szolgáltatják az adatokat, megadják az alapot annak a megállapításához is, hogy kiket kell az illető névjegyzékrészből elköltözés címén kihagyni. Ennek különösen a városokban fog jelentkezni a nagy előnye. Az előadottakban kimutattuk azt, hogy arra vonatkozólag, hogy a választói életkor elérése, beköltözés és a magyar állampolgárság megszerzése következtében kiknek válasz tó jogosultságával kell a névjegyzék elkészítésében eljáró szerveknek foglalkozni, megfelelő anyag áll majd rendelkezésükre. A be- és kijelentőlapoknak ilyen új szelvénnyel való ellátásával kapcsolatban még csak azt kívánjuk ehelyütt megjegyezni, hogy az lényegileg véve új vagy több költséget nem fog okozni, mert hiszen e lapok amúgyis — ma is — pénzért árusíttatnak. Ami pedig a szelvények leválasztását és rendeltetési helyére juttatását illeti, az nem fog számbavehető munkatöbbletet jelenteni. A be- és kijelentőlapok szelvényei nyújtotta anyagot ki fogják még egészíteni az anyakönyvvezetőknek a házasságkötésekről, valamint a választó jogosultság szempontjából jelentőséggel bíró negyedik gyermeknek születéséről szóló értesítései, — az értesítés adás kötelessége külön jogszabályban meg lesz állapítva. A fentiek értelmében összegyűlt anyag alkalmas lesz annak biztosítására, hogy a választók névjegyzékének elkészítésénél eljáró szerveknek mindazokról tudomásuk légyen, akikre vonatkozólag a névjegyzékbe felvétel iránt eljárást kell lefolytatniuk. Természetes, hogy a legkimerítőbb szabályozás és leggondosabb kivitelezés mellett is előfordulhat olyan eset, hogy a névjegyzéket készítő szerv hivatalból nem szerez tudomást olyasvalakiről, akinek választó jogosultságával ugyancsak foglalkoznia kell. Erre az esetre is rendelkezik a javaslat, még pedig a jogorvoslat biztosításán túlmenően is. A 38. §. (2) bekezdése rendelkezik ilyen esetekre, amely előírja, hogy a lakosságot figyelmeztetni kell arra, hogy bár a névjegyzék készítése hivatalból történik, a névjegyzékbe felvételét bárki kérheti is; és előírja azt is, hogy ilyen esetben a községi elöljáróság, illetőleg a polgármester köteles a jelentkezőt meghallgatni vagy részére számlálólapot kézbesíteni. Ezek szerint nem lehet aggály arra nézve, mintha a javaslatban lefektetett rendszer mellett bárkit is sérelem érhetne a tekintetben, hogy választójogosultságának kérdése nem kerül elbírálás alá. Foglalkoznunk kell még röviden a névjegyzékből kihagyandók kérdésével.
