Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

546. szám. 99 következménye az, hogy megszűnik a szóban levő kizáró ok hatálya abban az esetben, ha az adós a vagyoni helyzet egyensúlyának helyreállításával -— vagyis a csődnyitást kérő hitelezők kielégítésével •—- a közjogi értelmű cselekvőképességet ebben a vonatkozásban visszaszerezte. A csődnyitás alapján előálló kizáró ok hatálya önként értetődően megszűnik a csőd hatályának megszűnésével. A méltányosság indokolja viszont, hogy olyan esetben, amikor a csődnyitást vagyonhiány miatt megtagadták, megfelelő hosszabb idő eltelte után — amely idő alatt feltételezhető a vagyoni helyzet egyensúlyának helyreállítása s amely időt a javaslat öt évben állapít meg — abban az esetben is megszűnjék a választójogból kizáró szóban levő ok hatálya, ha a hitelezők kielégítése folytán a kizáró hatály korábban nem is szűnt volna meg. A 27. §. a választójoghoz fűződő közérdekű követelmények szempontjából továbbfejleszti az 1925 : XXVI. t.-c. 7. §-a (i) bekezdésének 8. és következő pontjaiban foglalt rendelkezések alapgondolatát. A javaslat mindenekelőtt elvi alapra helyezi és áttekinthetően juttatja kifejezésre az 1925 : XXVI. t.-c. 7. §-a (i) bekezdésének 9. és 16. pontjában foglalt felsoroló szabályozást azáltal, hogy nem csupán a szóbanlevő rendelkezésekben —~ átfogó elvi alap mellőzésével •— felsorolt bűntettek miatt, hanem akár a polgári, akár a katonai bíróság jogerős ítéletében megállapított bármely bűntett miatt történő elítéléshez hozzáfűzi a választójogból kizáró hatályt. Ez a szabályozás annyira természetes, hogy közelebbi indokolásra nem is szorul. Büntető jogszabályaink a valóban súlyos megítélés alá eső büntetendő cselekményeket minősítik bűntetteknek ; a közvélemény teljes helyeslésével találkozik az olyan jogszabály, amely az ilyen súlyos büntetendő cselekmény miatt történt jogerős elítélés tényéhez, minden további megkülönböztetés nélkül hozzáfűzi a választójogból kizáró hatályt. Ezt a vitán felül álló alapelvet juttatja a közérdek természetszerű oltalma érdekében határozottabb erővel kifejezésre a javaslat azáltal, hogy a kizáró hatály időtartamát bűntett miatt történt elítélés esetében az 1925 : XXVI. t.-c. 7. §-a (i) bekezdésének 9. és 16. pontjában meghatározott tíz év helyett tizenöt évben állapítja meg. A választójogból kizáró vétségek és kihágások esetében a felsoroló meghatározás nem mellőzhető. Ebben a körben a javaslat követi a hatályos jog rendelkezéseit annak az elvi alapgondolatnak kifejezésre juttatásával, hogy az államfogházzal büntetendő vétségek nem esnek a választójogból kizáró vétségek közé. A javaslat mellőzi az 1925 : XXVI. t.-c. 7. §-a (i) bekezdésének 8. pontjában foglalt rendelkezéshez hasonló értelmű rendelkezés felvételét, mert az 1878 : V. t.-c. 59. §-ábari foglalt rendelkezés értelmében a szabadság vesztésbüntetés tartama alatt a poli-^ ti kai jogok gyakorlása ennek a jogszabálynak az erejénél fogva külön rendelkezés hiányában is szünetel; a javaslat 27. §-a (i) bekezdésének 1., 2. és 3. pontja pedig minden esetben egyöntetűen a büntető ítélet jogerőre emelkedésének napjában határozza meg a választójogból kizáró hatály kezdőpontját. Az a rendelkezés tehát, amelyet az 1925 : XXVI. t.-c. 7. §-a (i) bekezdésének 8. pontja tartalmaz, a helyes szerkesztés követelményeinek megfelelően benne van az 1878 : V. t.-ev 59. §*-ában és a javaslat 27. §-a (i) bekezdésének 1,, 2., illetőleg 3. pontjában. Mellőzi a javaslat 27. §-a az 1925 : XXVI. t.-c. 7. §-a (i) bekezdésének 7. és 12. pontjában foglalt rendelkezéseket is. Az előbbit az ott meghatározott büntetendő cselekménynek (részegség) a választói jogosultság szempontjából megállapítható csekély jeléntősége miatt, az utóbbit pedig azért, mert az a körülmény, hogy valaki előzetes letartóztatásban vagy vizsgálati fogságban van, vagy az, hogy valaki ellen vád alá helyező határozatot hoztak vagy főtárgyalást tűztek ki, önmagában nem lehet oka annak, hogy az illetőt a választói névjegyzékbe ne vegyék fel ; a., szóbanlevő eljárási mozzanatok ugyanis átmeneti helyzetet 13*