Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

96 546. szám. vényhatósági bizottságoknak, akiknél közömbös, hogy törvényhatósági választójoguk van-e (pl. a szakszerűség képviselői stb.); választhatóságuk megengedése tehát, az előbb kifejtettek után, ellentmondás volna. A (2) bekezdés megfelel az 1925 : XXVI. t.-c. 18. §-a (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek. A póttagok intézményének bevezetése következtében, ennek megfelelően kellett megállapítani a tagok és póttagok választásának módját. A (3) bekezdésben foglalt rendelkezések lényegükben megegyeznek azokkal a törvényi rendelkezésekkel, amelyek a törvényhatósági bizottságok által alakított egyes szervek tagjainak választására ma irányadók. A választás módjának ezekkel a most említett szabályokkal azonos módon való megállapítását az a szempont indokolja, hogy mindenképpen célszerű, ha az azonos természetű funkciók lehetőleg azonos szabályok szerint végeztetnek. A (*) és (5) bekezdésben foglalt rendelkezések egyezők az 1925 : XXVI. törvénycikk vonatkozó rendelkezéseivel. Újítás csak az (5) bekezdésnek abban a rendelkezésében van, amely szerint a közigazgatási bírósági panasz joga a törvényhatóság tiszti főügyészét is megilleti. Ez a rendelkezés viszont azon a meggondoláson alapszik, hogy lehetővé kell tenni, hogy a törvényhatóság tiszti főügyésze az 1886 : XXI. t.-c. 70. §-ának harmadik bekezdésében meghatározott szerepét a központi választmány tagjainak megválasztásával kapcsolatban is gyakorolhassa. A központi választmányra ruházott feladatok olyan természetűek, hogy azoknak ellátásában szünetelés, hézag nem állhat be. A kérdéses teendők ellátásának ezt a folytonosságát vannak hivatva biztosítani a (6) és (7) bekezdésekben foglalt új rendelkezések. A 15. §-hoz. Eddigi törvényeinknek hiánya volt az, hogy nem rendelkeztek arra az esetre, amikor a központi választmány valamely tagjára utóbb merült fel olyan ok, amely miatt nem lett volna megválasztható. így meg volt a lehetősége annak, hogy az ilyen egyén továbbra is helyet foglalhasson a központi választmányban. Ezt a hiányt pótolja a javaslat 15. §-ának (1) bekezdése. A törvényjavaslatnak ezzel a rendelkezésével kapcsolatban gondoskodni kell arról, hogy annak következtében indokolatlan sérelmek elő ne fordulhassanak. Ügy véljük, hogy a közigazgatási bírósági panaszjognak megadása e tekintetben minden aggályt eloszlat. A 16. §-hoz. A 16. §-ban foglalt rendelkezések megfelelnek az 1925 : XXVI. t.-c. 18. §-ának (s) bekezdésében foglalt rendelkezésnek, természetesen a póttagság intézménye által kívánt módosításokkal, illetőleg kiegészítésekkel. A 17. §-hoz. A 17. §. annyiban tér el az 1925 : XXVI. törvénycikk megfelelő 19. §-ától, hogy a központi választmány elnökére, helyettes elnökére és jegyzőjére vonatkozólag mellőzi az eskütételi kötelezettség kimondását. Minthogy a központi választmány elnökének, helyettes elnökének, valamint jegyzőjének megbízatása törvényen alapszik és az általa egyébként betöltött álláshoz kapcsolódik, teendőinek megfelelő ellátása tehát az általa egyébként betöltött álláshoz fűződő törvényes kötelezettség ; természetes, hogy a főhivatalával kapcsolatban letett hivatali esküje ebben a feladatkörében is kötelezi. Külön eskü megkövetelése tehát az említett személyeket illetően felesleges. A 18. §.-hoz. A 18. §. az 1925 : XXVI. t.-c. 20. és 22. §-aiban foglalt rendelkezéseket tartalmazza, a szerkezet szempontjából megfelelőbb csoportosításban. Mellőzi a 18. §. az 1925 : XXVI. t.-c. 20. §-ának (4) bekezdésében foglalt azt a rendelkezést, hogy »általános képviselőválasztások alkalmával a központi választmány a szükséghez képest naponkint ülésezik«. Ennek a rendelkezésnek a felvé-