Képviselőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 468-545. sz.
Irományszámok - 1935-474. A képviselőház véderő és pénzügyi bizottságának együttes jelentése "az 1914-1918. évi világháború tűzharcosainak támogatásáról" szóló 463. számú törvényjavaslat tárgyában
46 474. szám. 474. szám. A képviselőház véderő és pénzügyi bizottságának együttes jelentése „az 1914—1918. évi világháború tűzharcosainak támogatásáról" szóló 463. számú törvényjavaslat tárgyában. Tisztelt Képviselőház! A véderő és pénzügyi bizottság folyó évi október hó 28-án és 29-én tartott együttes ülésein tárgyalás alá vette »az 1914—1918. évi világháború tűzharcosainak támogatásáról« szóló törvényjavaslatot. A magyar katonának a világháborúban tanúsított hősi magatartása annyira közismert, nyugodtan mondhatjuk az egész világon, hogy azt ez alkalommal bővebben fejtegetni igazán feleslegesnek látszik. Habár épily közismert tény az is, hogy a magyar katona nem egyéni előnyök eléréséért, hanem hazafias kötelességtudásból harcolt, mégis jogos követelmény, hogy a világháború hős katonái önfeláldozó szolgálatteljesítésükért méltó elismerésben, kivételes elbánásban részesüljenek. Az együttes bizottság ezért örömmel állapítja meg, hogy a kormány ezt a követelményt elismerve, törvényhozási úton igyekszik a világháború hőseinek jutalmazásáról gondoskodni. Az együttes bizottság véleménye szerint már maga ez a tény is számottevő erkölcsi elismerést jelent a világháború tűzharcosai szempontjából. A törvényjavaslat egyrészt az összes tűzharcosokat egyaránt érintő rendelkezéseket tartalmaz, másrészt körültekintő gondossággal igyekszik lehetőleg minden társadalmi réteghez és minden foglalkozási ághoz tartozó tűzharcos számára a polgári életben való könnyebb előhaladást lehetővé tevő előnyöket biztosítani. Kétségtelen, hogy a tűzharcos kérdést sokkal előnyösebben lehetett volna közvetlenül a háború befejezése után megoldani, mert az azóta eltelt közel húsz év alatt kifejlődött életviszonyok ma már a kérdés teljesen kielégítő rendezését sok tekintetben hátráltatják, azonban az akkori viszonyok a kérdés azonnali rendezésének útját állták. Ma már a meglévő adottságokkal számolni kell és a nyújtható előnyöket azokhoz kell idomítani. De figyelembe kell venni a kérdés megoldásánál a gazdasági lehetőségeket is. Ebből a szemszögből véve, ha a törvényjavaslat nem is nyújt annyi előnyt, amennyit a tűzharcosok megérdemelnének, ha még hozzávesszük ehhez, a tűzharcosok részére már eddig is biztosított, nem lekicsinyelhető előnyöket is, nem lehet lebecsülni az abban biztosított, a mai