Képviselőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 468-545. sz.

Irományszámok - 1935-545. Törvényjavaslat a gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról

384 545. szám. A 65 éves életkorban kezdődő évi 100 pengő járadék után az évi szükséges járulék. 1900. 1930. 1930. Életkor mai területi országos mezőgazdasági Életkor halandósági valószínűségek alapján 20 3*81 4-77 4*12 25 5-04 6-26 5-41 30 6-76 8*32 7-21 35 9-28 11-30 9-82 40 13-14 15-83 13-78 45 19-47 23-15 20-24 50 30-98 36-36 31*94 55 56-12 65-12 57-64 Az öregségi járadék egyszeri értéke és az évi járulékok is az alapul vett 1930. országos halandósági tábla szerint a mezőgazdasági halandósági táblával képzett értékekhez képest az életkor emelkedésével mérsékelten csökkenő eltérést mutatnak. Amíg 20 éves korban az egyszeri értéknél az eltérés 16*54%, 40 éves korban 15*92% és 50 éves korban 15*24%. Az évi járuléknál az eltérés 20 éves korban 15*78%, 40 éves korban 14*88% és 50 éves korban 13*84%. Az 1928: XL. t. c.-kel, az ipari munkavállalókra és a magánalkalmazottakra szabályozott öregségi, rokkantsági és a családtagok ellátására vonatkozó biztosításnál az ipari munkavállalók és magánalkalmazottak évi munkabére és keresete hullámzásaival együtt szolgált alapul a szolgáltatások és a járulékok megállapításánál. Igaz, hogy a szolgáltatások fokozódó része a járulékok százalékában van kifejezve, de a biztosítástechnikai előkészítésnél a szolgáltatási rendszert nyilvánvalóan úgy kellett megválasztani, hogy a szolgáltatás várományának évi emelkedése a mindenkori munkabér vagy kereset hányadát tegye ki. A járulék is a munkabér vagy kereset százalékában nyervén megállapítást, a járulékok százaléka, mint a szolgáltatások mértéke végeredményében a munkabér és kereset százalékában való emelkedést jelenti. Az 1936 : XXXVI. t. c.-kel szabályozott gazdatiszti nyugdíjbiztosításnál az évi összkeresetnek megfelelő biztosítási osztályok vannak megállapítva, amely osztályoknak alapjai képezik lényegileg, — annak dacára, hogy a biztosítási díj százalékában van megállapítva —, az emelkedő szolgáltatás mértékének alapját. A törvényjavaslattal szabályozott öregségi biztosításnál a gazdasági munkavállalók évi összkeresetének alapul vétele gyakorlati nehézségekbe ütköznék és szociális szempontból sem volna járható. A fizetendő biztosítási járulékot a munkavállalók teherbíróképességének figyelembevételével egy-egy biztosítási hétre határozott összegben a keresetre való tekintet nélkül kellett felvenni. A megállapított heti 20 fillér felel meg az összes körülmények figyelembevételével a munkavállalók teherbíróképességének. A fokozódó járadékrész ennek százalékában van ugyan megállapítva, de ez a mérték szintén nem egyéb, mint az egy-egy biztosítási hét után előre megállapított fokozódó járadékrésznek a járulékban kifejezett aránya. A fokozódó járadékrész mellett a szolgáltatási főtényező tulajdonképpen a járadéktörzs és a minősített fokozódó résznek számítandó járadéktörzspótlék. Az ipari munkavállalók és magánalkalmazottak, úgyszintén a gazdatisztek biztosításánál nemcsak a biztosított saját befizetése, hanem a munkaadó hozzájárulása is alapját képezi a fokozódó járadékrészeknek. Aránylagosan magas munkabérek és keresetek és magas biztosítási osztályok lévén, az átlagos biztosítási idő alatt megszerzett fokozódó járadékrész mellett a törzsjáradék alárendelt jelentő-