Képviselőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 468-545. sz.

Irományszámok - 1935-545. Törvényjavaslat a gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról

545. szám. 377 Ügy az összes férfi népességnél, mint az őstermelő férfi népességnél a szaporodás valószínűleg átmenetileg még tart, de 1970-ben az összes férfi népességnél és 19S0-ban az őstermelő népességnél már inkább a csökkenés valószínű. A következő évtizedekben is még esetleg tovább tart a férfi népesség csökkenése úgy az egész országra, mint az őstermelő rétegekre. Ha a gyermekek, munkaképes férfiak és öregek számait különbözőképpen egymással szembeállítjuk, a férfi lakosság elöregedését jellemző számarányokhoz jutunk. Ezekből a számarányokból, akármelyik változatát is választjuk, mindenképpen azt kell megállapítanunk, hogy úgy az egész férfi népesség, mint az őstermelő férfinépesség elöregedése előrehaladóban van. Az elöregedésnek egyik fontos mérőszámát kapjuk, ha a 65 éven felülieknek, tehát a nem munkaképeseknek számát a 15—64 éves munkaképeseknek számához viszonyítjuk. Az öregek száma a munkaképesek százalékában. Ev összes férfi Östejmelő férfi népesség népesség 1930 9'41 12-24 1940 10-17 11-93 1950 10-91 10-89 1960 12-10 10-77 1970 15-80 13-67 1980 19-26 16-97 1990 19-88 18-55 2000 20-15 19-39 Amíg 1930-ban az öregek a munkaképeseknek csak 9'41 %-át tették, 1960-ban már 12*10% az arány ós 2000-ben már 20*15%. Az őstermelő férfi népességnél az elöregedés folyamata 1930-ban előrehaladottabb volt a 12*24 %-os aránnyal, mint az összes férfi népességnél, de átmenetileg ezután az öregedés inkább csökken, ami abból magyarázható, amint a halálozási viszonyoknak vizsgálatánál is rámutattunk, hogy az öregek elhalálozása az őstermelőknél az ország egész lakosságához képest nagyobb arányokat mutat. A háborúban fokozott munkateljesítmény és nélkülözések folytán fokozottabban elgyengült öregek elhalálozásával az öregek számaránya is csökken, a csökkenés azonban 1960 után megszűnik és újra fellép egy Öregedési hullám, mely 2000-ben már 19*39 %-os aránnyal messze meghaladja az 1930-ra jellemzett öregedési állapotot. ' Ha az elöregedést jellemző ezeket az arányszámokat szembeállítjuk a biztosítás körébe vont munkavállalókra, ugyancsak a munkaképeseknek és a 65 éven felülieknek egymással szembeállításából nyert arányszámokkal, azt látjuk, hogy az elöregedési folyamat a biztosítás körébe vont munkavállalókra a viszonyokat valószínűen fedő feltevéseket szem előtt tartva, lassúbb mint az őstermelő férfi népességnél és különösen lassúbb, mint az ország egész férfi népességénél. Az őstermelő férfi népességre különösen feltűnő az 1930. évre a magas öregedési arányszám. Erre a néprétegre megállapított 12*24 %-os öregedési aránnyal szemben ehhez a népréteghez tartozó, a biztosítás körébe vonandó gazdasági munkavállalók arányszáma 1938-ban is csak 7*83%. Az őstermelőnépességre 1970-re csökken az öregedési arány s ugyanezt látjuk átmenetileg a munkavállalói rétegekre is. 1960-ban a munkavállalói rétegeknél újra emelkedik az elöregedési hullám, az őstermelőrétegekre viszont már 1965 körül. 1970-ben az őstermelők 13*67 %-ával szemben áll a munkavállalók 12*48 %-a és 1990-ben az őstermelők 18*55 %-a még Képv. iromány. 1935—1940. VIII. kötet 48