Képviselőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 468-545. sz.

Irományszámok - 1935-545. Törvényjavaslat a gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról

372 545. szám. amelyek a háborús és a háború utáni alacsonyabb születési évekből származnak, zsugorodnak. A népesség koreloszlására tehát jellemző az öregkorok erősödése, a munkaképes férfikorok sorvadása, vagyis a lakosság elöregedése, majd az öregek elhalálozásával az össznépesség csökkenése. Számszerűség nélkül is, tisztán meggondolásokkal arra a végeredményre kell jutnunk, hogy a legközelebbi évtizedekben a népesség nagyon nem szaporodik, de azután, — legjobb esetben csak átmenetileg —, csökken. Ezekből a meggondolásokból is kétségtelen, hogy nem a népesség összszámának egyszerű vizsgálata a fontos a népesedési kérdések eldöntésénél, hanem vizsgálni kell azokat a változásokat, amelyek a népesség belső szerkezetében végbemennek. Németországra és az országok egész sorára számítások történtek a lakosság jövő alakulására és ezekből azt az eredményt lehet megállapítani, hogy majdnem valamennyi nyugati és középeurópai államban a lakosság számának maximuma már a közeljövőben beáll és már ennek az évszázadnak első felében a szaporodás megszűnik, amire a második félszázadban többé-kevésbbé csökkenés fog bekövetkezni. Önként adódik a kérdés, hogy az ország népessége a jövőben milyen képet fog mutatni. Az ország népessége alakulásának dinamikájában, mint ható tényezők szerepelnek a háborús veszteségek, a háborús születési csökkenés és a születéseknek a háború után folytatólagosan folyamatban lévő csökkenése. Ezekhez, mint a népesség jövő alakulását szabályozó tényezőkhöz, jön még a halálozási viszonyok dinamikája. Azonban a népesség jövőbeni alakulására vonatkozó ezekben a számításokban a halálozási viszonyokat statikusoknak szoktuk felvenni azért, hogy a többi tényezők, különösen pedig a születések állandó csökkenésének a népesség dinamikájára vonatkozó kihatását vizsgálni lehessen. A születések csökkenésének kihatásai a szokásos népesség-statisztikai vizsgálatokban ugyanis nem jutnak minden további nélkül érvényre. Csak akkor jutunk közelebb a viszonyokhoz, ha figyelemmel a születések változására és a koreloszlások folytatólagosságára, a dinamikus szemlélet alapján vizsgáljuk meg a népesség belső szerkezetét és csak ilyen alapon kapunk képet a háború utáni hármas okból származó születési csökkenésnek a népesség jövőjére való kihatását illetőleg. A népesség jövő alakulásának ilyen dinamikus szemléltetéséhez szükséges számítások eredményei adott tényekből és azok alkalmazásából adódnak bizonyos feltevések mellett. A számítások eredményei azt célozzák, hogy a népesség belső szerkezetében működő, de nem látható erőket és fejlődési irányokat feltárjuk. A számítások eredményei exakt alapon adnak kifejezést és teszik áttekinthetővé a közeli és a távolabbi jövőre a népesség viszonyainak alakulását. Éppen ezért az ilyen számítások eredményeit abból a szempontból kell tekintenünk, hogy ezek akkor érvényesek, ha a vonatkozó alaptényezők alakulása a jövőben helytálló. Magyarországra az össznépességre és a szóbanforgó biztosítás biztosítottjait adó őstermelő népességre a jövő alakulására nézve ezeket a számításokat nemcsak általános népességi szempontból kellett elvégezni, hanem, mint említettük, azért, hogy a biztosítottak jövő alakulására vonatkozólag az 1928. összeírás és az 1930. évi népszámlálás adatai alapján megállapított eredményeinket a biztonság követelményein át is alátámaszthassuk. A népesség jövő alakulásának megítéléséhez és a koreloszlási adatoknak megállapításához elegendők az 1930. évi népszámlálási adatok és folytatólagosan az egyes években az élve születések számadatai. Az élveszületések számadatainak szempontjából elsősorban a háborús férfiveszteség jön figyelembe. Az 1910. évi koreloszlási adatokkal megállapítható az 1930. évre az a valószínű koreloszlás, amely érvényes lett volna, ha a háború nem következett volna be. Az 1900. évi a mai területre vonatkozó és az 1930. évi halálozási valószínűségekkel a háború nélküli ideális és a népszámlálás szerinti koreloszlás