Képviselőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 468-545. sz.
Irományszámok - 1935-545. Törvényjavaslat a gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról
368 545. szám. fogva a birtokosok és birtoknélküliek koreloszlási görbéjét szabatosan különkülön megállapítani nem lehetett. A munkásoknál az 1 kat. holdig terjedő birtokosok száma 94.035, a cselédeknél 12.435, vagyis amíg az 1 kat. holdig bezárólag az összes munkásoknak 27*11 %-a rendelkezik valamelyes, 1 kat. holdig terjedő, földbirtokkal, az összes cselédeknek csak 7'55 %-a. A birtokos munkavállalók koreloszlási görbéjének az előbb elmondottak értelmében eltérő iránya a földnélküliekéhez képest a nagyobb számaránynál fogva a kétféle eloszlási görbe eredőjében a munkásoknál nagyobb eltolódást jelent, anélkül azonban, hogy a munkások koreloszlási görbéjét a cselédekéhez képest irányban teljesen megváltoztatná. A cselédek koreloszlási görbéjénél ennek dacára is a középső korok nagyobb súlylyal vannak képviselve, mint a munkásoknál. A törvényjavaslat rendelkezései szerint 65 éves kortól nyílik meg az öregségi járadékhoz való igényjogosultság, feltéve, hogy a 15 évi várakozási időt a biztosított kitöltötte. A törvény életbelépésekor és azon túl is, akik már a 65. életévet betöltötték, a várakozási idő tekintetében kedvező elbánásban részesülnek annyiban, hogy a törvényt megelőző időben eltöltött gazdasági munkavállalói viszony az öregségi járadékra való igényjogosultság előfeltételei szempontjából figyelembe jön. Ennek következménye, hogy azok, akik a törvény életbelépésekor 65 évesek, általában öregségi járadékra igényjogosultak lesznek. Ezekről a gazdasági munkavállalókról tehát fel kell tennünk, hogy az öregségi járadék igénybevételével a munkavállalói viszonyból kilépnek és így ezek helyébe már a biztosítás első évében ugyanolyan számú új munkavállaló lép. A törvény életbelépésének évében az öregségi járadékra igényjogosultak helyébe lépő új munkavállalók kor eloszlásának megállapításánál általában figyelembe kellett venni azt a körülményt, hogy nem csupán fiatal korosztályokkal helyettesíti étnek, hanem a középső korosztályok is megfelelően részesednek. A kiegészítésnél az életkorok szerinti eloszlást illetőleg szem előtt tartottuk az 1930. évi népszámlálásnak a 0—10 kat. hold birtokkal rendelkező gazdasági férfinépességnek 1938-ra továbbírt adatait. Az 1938. évi koreloszlási görbe szerinti 65 éven felüli munkások száma 35.375, a cselédeké 13.619. Összesen 48.994 újonnan belépő munkavállalóval állunk szemben a biztosítás első évében. Az előbb mondottak értelmében ezeknek az újonnan belépőknek koreloszlási görbéje 18—39 korokra terjed, 18 éves korban 10-59%-os maximummal, 22 éves'korban 3-47%-os minimummal, majd 26 éves korban 9-36-os újabb maximummal. A 27 éves kortól a görbe állandóan csökken 39 éves korig. Az egymásután következő években a munkavállalók a biztosítási viszonyból halálozás folytán és az öregségi járadék igényjogosultságába való belépéssel válnak ki. A biztosítási kötelezettségeket az ezek helyébe évenként belépő új munkavállalókra is meg kellett állapítani. A gyakorlatban az évről-évre belépő új munkavállalók száma nemcsak a természetes kilépéseknek, hanem a mindenkori munkásszükségletnek megfelelően alakul, kihatással van továbbá a rendelkezésre álló és munkaalkalmat kereső gazdasági férfinépesség száma is. Ennek megfelelően az újonnan belépők számának megállapításánál tekintettel kell lenni arra, hogy általában évről-évre hányan válnak ki halálozás és az öregségi járadékigényjogosultságba való belépés folytán, továbbá arra, hogy a biztosítási viszonyra megállapított legalacsonyabb életkorba belépők száma mekkora azoknál a rétegeknél, akik a gazdasági munkavállalói viszonyba való belépés szempontjából általában figyelembe jöhetnek. Kétségtelen, hogy az újonnan belépők nem teljes egészükben oszlanak el a biztosítási viszonyra megállapított legalacsonyabb életkorra, hanem ennél magasabb és alacsonyabb korosztályok is figyelembe jöhetnek. E tekintetben azonban az újonnan belépőknek évről-évre való koreloszlását illetőleg teljesen feltevésekre volnánk utalva és a célszerűségen kívül az összes egyéb szempontok