Képviselőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 468-545. sz.
Irományszámok - 1935-545. Törvényjavaslat a gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról
358 545. szám. halandósági tábla szerint 65 éves korban átlagban meghal 1000 közül 36, a mezőgazdasági halandósági tábla szerint 42, 70 éves korban meghal 1000 közül a vidéki halandósági tábla szerint 57, a mezőgazdasági szerint 70. Az eltérés azontúl abszolút értékben emelkedést mutat. 1000 élő közül 75 éves korban a mezőgazdasági halandóság szerint már 25-tel hal meg több, mint az országos halandóság szerint, 80 éves korban 39 a halálozási többlet, 85 éves korban 46 és 90 éves korban 61. A halálozási valószínűségekben való ez az eltérés természetesen az egyes életkorok hátralévő valószínű élettartamában is jelentkezik. A 20 és 40 éves mezőgazdasági munkavállalók valószínű átlagos élettartama 1*51 évvel rövidebb, mint Budapest elhagyásával az országos átlagban. A 60 éves mezőgazdasági munkavállalók valószínű átlagos élettartama 1*24 évvel rövidebb, mint a Budapest elhagyásával az országos átlagban. A hátralévő valószínű élettartamban való különbség a magasabb életkorokban kisebb, de ez a kisebb eltérés éppen a hátralévő valószínű élettartam csökkenésére való tekintettel is nagyobb súllyal esik latba és kifejezésre juttatja a halálozási görbék eltérését. 80 éves korban a mezőgazdasági munkavállalók hátralévő valószínű élettartama 0*72 évvel rövidebb, mint Budapest nélküli országos átlagban és 90 éves korban is az eltérés még 0*46 év. A külföldi mezőgazdasági lakosság halálozásának az országosnál lényegesen kedvezőbb voltával szemben tehát Magyarországon a megállapított halandósági tábla szerint a mezőgazdasági lakosság, vagy legalább is a szorosan vett munkavállalói rétegek halandósága a magas férfikorokban és az öregkorokban lényegesen kedvezőtlenebb volna, mint az országos halandóság. Ha a Statisztikai Hivatal adatai, különösen a halottakra vonatkozólag, fedik a szembeállított élők kategóriáit, még ha ilyen is volna a mezőgazdasági lakosságra, különösen pedig a munkavállalókra nézve a halálozási viszonyok helyzete, a magyarázatot a munkavállalói rétegek szervezetének fokozott munkában való igénybevétele, annak korai elkoptatása és így a szervezet elöregedésének viszonylagosan előbb való bekövetkezése adja. Az 1930. országos halandóságnak az 1900.-évi vei való ellentétes fekvésre fentadott magyarázatot, a háborús fokozott munkateljesítménnyel és háborús nélkülözésekből folyó még korábban való elkoptatásával a szervezetnek, fokozott mértékben vonatkoztathatjuk éppen a mezőgazdasági munkavállalói csoportra, úgyhogy az öregkorokra a magasabb halandóságnak a magyarázatát erről az oldalról megtalálnók. Emellett szól az a körülmény is, — amint arra már rámutattunk — hogy az 1930. Budapest nélküli halandósági tábla a 74 éves kortól magasabban fekszik, mint az egész országra vonatkozólag levezetett halandósági tábla. Még élesebben látjuk ezt a különbséget, ha a budapesti halandósági táblát a magasabb életkorokra vonatkozólag szembeállítjuk a Budapest nélküli országos és a mezőgazdaságra nyert halandósággal. Az 1930. év szerint a budapesti halandóság 40 éves kortól magasabb, mint a Budapest nélküli országos halandóság 73 éves korig. 74 éves kortól pedig emelkedőén alacsonyabb fekvést mutat. A budapesti halandóság szerint 75 éves 1000 férfi közül meghal egy évben 86 és 92 az országos szerint. 80 éves korban a budapesti halandóság szerint neghal 130, és 152 az országos szerint. 85 éves korban a budapesti szerint meghal 197 és 235 az országos szerint. 90 éves korban a budapesti szerint meghal 276 és 312 az országos szerint. Nyilvánvaló tehát, hogy Budapest szorítja le az országos halandóságot, viszont a mezőgazdasági munkavállalók lényegesen magasabb halandósága emeli fel Budapest elhagyásával nyert halandósági táblát. Ezek a körülmények arra mutatnak, hogy a Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott adatokból az említett korreksiós eljárással megállapított halandósági tábla közel állhat az 1930. viszonyok szerint a mezőgazdasági munkavállalók tényleges halandóságához.
