Képviselőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 468-545. sz.

Irományszámok - 1935-545. Törvényjavaslat a gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról

354 545. szám. mutat, mint az 1900. évi. Azontúl az eltérés mindig nagyobb és az 1920. görbe magasabban fekszik, mint az 1930., akár az egész országra, akár a Budapest nélküli területre vonatkozólag. A háború folyamán az öregkorú férfiaknak életkorukkal arányban nem álló fokozott munkába való kényszerű beállítása és a háborús nélkülözések ezekben a korokban az erősebb halálozási arányt természetszerűleg a háborúhoz közelebb eső években erősebben váltották ki. Az 1920. görbénél a metszési pontnak, és ettől kezdve a görbe magasabb fekvésének az 1900.-hoz képest alacsonyabb korban való bekövetkezése megerősíti az előbb vázolt a két görbe ellentétes fekvésére vonatkozó magyarázatot. Az 1930. görbénél már magasabb életkorban következik be a metszési pont és azontúl a magasabb fekvés. A görbe mégis alacsonyabban fekszik, mint az 1920., mert 1920-tól 1930-ig a háború alatt megerőltető munkát teljesített és ezáltal fokozottabban igénybevett és a nélkülözések által is gyorsabban elkoptatott szervezetű öreg emberek elhaltak és a viszonylagosan mégis ellentállóbb és erősebb szervezetűek maradtak meg, de ezek is még mindig magasabb halandóságot mutatnak az 1900. évi tapasztalatokhoz képest. Annál kevésbbé mutatnak javulást a 20 évvel megelőző tapasztalatok alapján megállapított halandósági valószínűséghez képest. Ha ennél a magyarázatnál maradunk, viszont az következik, hogy lassanként kihalván a háború folyamán megerőltető munkát teljesített és egyébként is elkoptatott szervezetű öreg emberek, az utánuk következő öregkorúak, akik a háborús harctéri szolgálat folytán még viszonylagosan magasabb halandóságúak, már javuló halálozást fognak mutatni és így a halálozási görbének egész természetszerű lassú menetben való egyre alacsonyabb fekvésében a háborús behatások kiküszöbölteknek fognak látszani és a legközelebbi népszámlálás adatai alapján megállapítandó halálozási görbe a mai Magyarországra az 1900. évhez képest esetleg kedvezőbb fekvést mutathat. Ezt a körülményt, éppen mivel öregségi járadékszolgáltatásról van szó, semmiesetre sem szabad a halandósági tábla megválasztásánál szem elől téveszteni. Az egymástól három évtizednyire fekvő és a közbeeső halálozási görbék egymáshoz való helyzetének a háborús kihatásokra visszavezethető magyarázata mellett a következő némileg kézenfekvő indokolás is figyelembe jöhet. Az évtizedekkel ezelőtt magas halálozás alá esett fiatal és középső férfikorokban a magasabb halálozás folytán végbement szelekció következtében a viszonylagosan erősebb szervezetűek mentették át magukat az öregkorokra és ezeknek az öregkorokban való halálozási arányszámai is éppen viszonylagos erős szervezetüknél fogva alacsonyabb, mint azokból a fiatal és középső férfikorokból évtizedek múlva meglévő öregembereké, akiknek fiatalsága és középső férfikora idején ezekben a korokban a halálozási viszonyok már erősen lecsökkentek és ennélfogva nemcsak a viszonylag nagyon erős szervezetűek mentették át magukat az öregkorra, hanem a nem éppen erős szervezetűek is, akiknél a szervezet elkopása az öregkorban is viszonylagosan hamarabb áll be és ennek folytán a halálozás is magasabb, mint az évtizedeket megelőző vizsgálatnál tapasztalt öregkori elhalálozás. Az utóbbi magyarázat némileg sántikálónak látszik, ha szem előtt tartjuk, hogy az 1920. görbe már alacsonyabb öregkorban tér el az 1900-tól és megy felfelé és 1930-ban az 1920-hoz képest javulás áll be. Azonban ezt a felmerülő ellentmondást el lehet hárítani azzal, hogy az évtizedekkel megelőzőleg a fiatal korokban és férfikorokban inkább érvényre jutó betegségeknek, mint halálokoknak leküzdésével átmentett, de viszonylagosan mégis gyengébb szervezetűek kerültek ugyan az öreg korokba, de a fiatal- és férfikorokban korábban fellépett erősebb halálokoknak tartós leküzdése és az egészséget védő eljárások és az orvosi tudomány fejlődése folytán a gyengébb szervezetűek nemcsak átmentődtek, hanem meg is erősöd-