Képviselőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 468-545. sz.

Irományszámok - 1935-545. Törvényjavaslat a gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról

545. szám. 309 4. §. (i) A 2. §. alá eső gazdasági munkavállalót biztosítási könyvvel vagy arról szóló igazolvánnyal kell ellátni, hogy biztosítási kötelezettség alá nem esik. (^) A munkaadó a munkavállaló biz­tosítási kötelezettségének fennállásáról a munka- (szolgálati) viszony megkez­désekor igazolást kívánni köteles, evég­ből a biztosítási könyv, illetőleg az (i) bekezdésben említett igazolvány át­adását kívánhatja. (3) A munkaadó az igazolás, a járulék­lerovás vagy egyéb célból átvett biz­tosítási könyvet, illetőleg az igazol­ványt a munkavállaló kívánságára visszaadni köteles. A biztosítás szolgáltatásai. 5. §. A biztosítás szolgáltatásai : a) öregségi járadék, b) haláleseti segély. A várakozási ido. 6. §. A biztosítás szolgáltatásainak előfeltétele a megszabott várakozási idő eltöltése. A várakozási időbe azok a naptári évek számítanak, amelyekben biztosítási kötelezettség alapján leg­alább tizenöt hétre járulékot leróttak. Az öregségi járadék. 7. §. (1) Öregségi járadékra jogosult az, aki hatvanötödik életévét betöl­tötte és legalább tizenöt évi, a 6. §-nak megfelelő várakozási időt töltött el, amennyiben járuléktartalékát más In­tézethez át nem utalták (11. §.). (2) Az öregségi járadék járadéktörzs­ből, járadéktörzspótlékból és fokozódó járadékrészből áll. (3) A járadéktörzs évi 60 pengő. A járadéktörzset annyiszor 1 pengő 50 fillérrel kell csökkenteni, mint ahány naptári évben a munkavállaló tizen­nyolcadik életévének betöltése és a jelen törvény hatálybalépése után biz­tosítási kötelezettség alá nem esett vagy biztosítási kötelezettség alá esett ugyan, de utána járulékot hat hétnél rövidebb időre róttak le. Nem lehet a járadék­törzset csökkenteni ama évek után, amelyekben a munkavállaló rokkant­sága miatt mindvégig keresőképtelen volt. (4) A járadéktörzspótlék évi 1 pengő 50 fillér minden olyan naptári év után, amelyre a biztosított javára biztosítási kötelezettség alapján legalább 25 hétre a járulékot lerótták. Ilyen évnek kell számítani azt az évet is, amelyben legalább húsz hétre a járulékot le­rótták, feltéve, hogy a járulékheteket önkéntes fizetéssel huszonötre kiegé­szítették. (5) A fokozódó járadékrész a köte­lező biztosításban évenkint 20 %-a an­nak az összegnek, amelyet a jára­dékra vonatkozó igényjogosultság meg­állapításáig járulék címén leróttak. (e) Ha a munkavállaló egy naptári évben két hónapot meghaladó tartamú katonai szolgálatot teljesít, ez a szol­gálat a a biztosítás szolgáltatásai szem­pontjából úgy számít, mintha azt a jelen törvény alapján biztosítási köte­lezettség alá eső munka- (szolgálati) viszonyban töltötte volna el és utána erre az időre a járulékot lerótták volna. A várakozási időbe azonban a katonai szolgálat ideje nem számít. 8. §. (1) Az öregségi járadék azt a hónapot követő hónap első napjától kezdve jár, amelyben a járadékra jo­gosultság előfeltételei beállottak. A járadékot havonkint egyenlő részle­tekben előre kell fizetni; azokat tőké­vel megváltani nem lehet. A jóhisze­műen felvett járadékrészleteket vissza­követelni nem lehet. (2) A földmívelésügyi miniszter ren­delettel szabályozza, hogy milyen ese­tekben lehet az öregségi járadékot az igényjogosult helyett aggok ott­honának, menedékházának vagy olyan más intézetnek vagy személynek ki­fizetni, aki a járadékra jogosultat el­tartja. (3) A járadék folyósított, de fel

Next

/
Oldalképek
Tartalom