Képviselőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 468-545. sz.

Irományszámok - 1935-521. A m. kir. iparügyi miniszter jelentése az 1930. évben Genfben tartott XIV. Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezleten elfogadott egyezménytervezetekről és ajánlásokról

182 521. szám. ő-ik melléklet az 521. számú irományhoz. V. AJÁNLÁS A SZÁLLODÁK, VENDÉGLÖK ÉS HASONLÓ ÜZEMEK MUNKAIDEJÉNEK SZABÁLYOZÁSA TÁRGYÁBAN. A Nemzetek Szövetsége nemzetközi Munkaügyi Szervezetének a nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgatótanácsa által Genfbe egybehívott egyetemes Értekezletre, ott 1930. évi június hó 10-én tizennegyedik ülésszakára összeülvén, miután elhatározta, hogy elfogad különböző javaslatokat a szállodák, vendéglők és hasonló üzemek munkaidejének szabályozása tárgyában, amely kérdés az ülésszak napirendjének második pontjához tartozik és miután elhatározta, hogy ezeket a javaslatokat ajánlás alakjába foglalja, az ezerkilencszázharmincadik évi június hó huszonnyolcadik napján elfogadja az alábbi ajánlást, amelyet a versaillesi Szerződés XIII. Részében és a többi Békeszerződés megfelelő Részeiben foglalt Rendelkezések szerint megvizsgálás végett a nemzetközi Munkaügyi Szervezet tagjai elé kell terjeszteni, hogy annak nemzeti törvényhozás útján, vagy más módon érvényt szerezzenek : Miután a kereskedelem és az irodák munkaidejének szabályozásáról egyezménytervezetet fogadott el és az említett tervezet határozmányait ki óhajtja terjeszteni a vállalatok annyi csoportjára, amennyire ez lehetséges, nevezetesen a szállodákra, vendéglőkre és hasonló üzemekre is. Az Értekezlet ajánlja : 1. hogy azok a Tagok, amelyek a szállodákban, vendéglőkben, pensiokban, társas körökben, kávéházakban és vendégeiknek kizárólag, vagy főként lakást, élelmet és italokat szolgáltató más üzemekben alkalmazott munkavállalók munkaidejét nem szabályozták, tegyék külön vizsgálat tárgyává az ezen üzemek körében fennálló viszonyokat, figyelembevéve az említett egyezménytervezet határozmányait ; 2. hogy azok a Tagok, amelyek a szóbanforgó üzemekben alkalmazott munkavállalók munkaidejét már szabályozták, az említett egyezménytervezet határozmányainak figyelembevételével tegyék külön vizsgálat tárgyává, hogy ez a szabályozás miképpen van végrehajtva ; 3. hogy a Tagok mindkét esetben a jelen ajánlás elfogadásától számított négy éven belül és az Igazgatótanács által elfogadott egységes terv szerint közöljék a nemzetközi Munkaügyi Hivatallal a vizsgálataik eredményéről szóló részletes adataikat abból a célból, hogy a Hivatal egy külön jelentést készíthessen, amelynek alapján meg lehetne vizsgálni, hogy az említett üzemekben foglalkoztatott munkavállalók munkaidejének kérdését célszerű-e az Értekezlet egyik későbbi