Képviselőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 468-545. sz.

Irományszámok - 1935-521. A m. kir. iparügyi miniszter jelentése az 1930. évben Genfben tartott XIV. Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezleten elfogadott egyezménytervezetekről és ajánlásokról

174 521. szám. 24k melléklet az 521. számú irományhoz. II. AJÁNLÁS A MUNKÄRA VALÖ KÖZVETETT KÖTELEZÉS TÁRGYÁBAN. A Nemzetek Szövetsége nemzetközi Munkaügyi Szervezetének a nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgatótanácsa által Genfbe egybehívott egyetemes Ertekezlete ott 1930. évi június hó 10.-én tizennegyedik ülésszakára összeülvén, miután elhatározta, hogy elfogad különböző javaslatokat a munkára való közvetett kötelezés tárgyában, amely kérdés az ülésszak napirendjének első pontjához tartozik és miután elhatározta, hogy ezeket a javaslatokat ajánlás formájába foglalja, az ezerkilencszázharmincadik évi június hó huszonnyolcadik napján elfogadja az alábbi ajánlást, melyet a versaillesi Szerződés XIII. Részében és a többi Békeszerződés megfelelő Részeiben foglalt Rendelkezések szerint megvizsgálás végett a nemzetközi Munkaügyi Szervezet Tagjai elé kell terjeszteni, hogy annak nemzeti törvényhozás útján, vagy más módon érvényt szerezzenek : Miután a kényszermunkáról vagy kötelező munkáról egyezménytervezetet fogadott el és ezt az egyezménytervezetet oly irányelvek felállításával óhajtja kiegészíteni, amelyek szerint a legalkalmasabbak arra, hogy a Tagok magatartását irányítsák abban a törekvésükben, hogy a munkára való közvetett kötelezés minden nemét elkerüljék, amely a jelen egyezménytervezet hatálya alá eső országok lakosságára súlyos teherként nehezedne. Az Értekezlet ajánlja, hogy minden Tag tegye megfontolás tárgyává a következő irányelveket: I. A munkaerő rendelkezésre álló mértéke, a lakosság munkaképessége és azok a rossz hatások, amelyeket a lakosság életkörülményeiben és munkafeltételeiben előálló túlgyors változások szociális helyzetében előidézhetnek, mind oly tényezők, amelyeket minden közigazgatásnak számításba kellene vennie, amikor oly kérdések felől határoz, amelyek még kevéssé előrehaladt területek gazdasági fejlődésével kapcsolatosak és különösen amikor a következők felől határoz : a) a mondott területeken az ipari, bányászati és mezőgazdasági üzemek számának emeléséről, vagy azok terjeszkedéséről; b) nem bennszülött elemeknek ezeken a területeken való telepítéséről, ha ez lehetséges; c) egyedárusági jellegű, vagy nem ily jellegű erdészeti, vagy más engedélyekről. II. Kerülni kell azon közvetett eszközök alkalmazását, amelyek mesterségesen növelik azt a gazdasági nyomást, amely a lakosság egyes részeit a fizetett munka keresésére indítja és különösen kerülendők az alábbi eszközök : a) oly nehéz adóterhek kivetése, amelyek következtében a lakosság magánvállalatoknál kényszerül díjazott munka vállalására;