Képviselőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 468-545. sz.

Irományszámok - 1935-511. A képviselőház közjogi és igazságügyi bizottságának együttes jelentése "az országgyűlés felsőháza jogkörének újabb megállapításáról" szóló 471. számú törvényjavaslat tárgyában

116 511. szám. két háza között valamely törvényjavaslatban foglaltaknak elfogadására nézve az 1926 : XXII. t.-c. 31. §-ának továbbra is hatályban tartani kívánt rendelkezéseivel ki nem egyenlíthető vita van, a vitás kérdés végleges eldöntését lehessen az országgyűlés két házának együttes ülésében elérni. Az ekként javasolt megoldás teljes összhangban van az eddigi magyar jogfejlődéssel és nem sérti az országgyűlés egyik házának egyenjogúságát sem. Felmerült az a gondolat, nem kellene-e a törvényben kifejezetten kimondani azt is, hogy az egyik ház határozata alapján az együttes ülést a vitás kérdés eldöntése végett meghatározott határidőn belül Össze kell hívni. Ebben a tekintetben azonban az az álláspont alakult ki, hogy hatályos jogunkból az összehívás kötelezettsége külön törvényi rendelkezés nélkül is következik. Az új 2. §-nak beiktatása következtében a törvényjavaslat eredeti 2., 3., 4. és 5. §-a az együttes bizottság határozata értelmében eggyel magasabb sorszámot fog kapnj. Az eddigi 4. (új 5.) §-ból ki kell hagyni a »§-a, 31. §-ának negyedik bekezdése« szavakat, mert ennek a bekezdésnek hatályon kívül helyezéséről már az új 2. §. gondoskodik. Az eddigi 5. §. helyett új 6. §-ként a bizottság a következő szöveg felvételét határozta el: »6. §. A jelen törvény a legközelebbi új országgyűlés megnyitása napján lép hatályba.« Alkotmányjogi szempontból és egyéb érdekekből is kívánatos, hogy az országgyűlés mindkét házának jogkörére jelentős mértékben kiható új törvény ne a most folyó, hanem csak az ezt követő országgyűlésen lépjen hatályba. A bizottság határozatával szemben Rupert Rezső országgyűlési képviselő különvéleményt jelentett be, melyet jelentéséhez csatoltan terjeszt a bizottság a t. Képviselőház elé. A kifejtettekben foglalt szempontok gondos mérlegelése után az együttes bizottság azzal a kérelemmel terjeszti jelentését a t. Képviselőház elé, hogy a javaslatot úgy általánosságban, mint — a bizottsági jelentéshez mellékelt törvényjavaslatban átvezetett módosításokkal — részleteiben elfogadni és tárgyalására a sürgősséget kimondani méltóztassék. Kelt Budapesten, a képviselőház közjogi és igazságügyi bizottságának 1937. évi november hó 10. napján tartott együttes ülésében. Pesthy Pál s. &., ErődiHarrach Tihamér s. h., az együttes bizottság elnöke. az együttes bizottság előadója.