Képviselőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 468-545. sz.
Irományszámok - 1935-499. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Györki Imre országgyűlési képviselő mentelmi ügyében
499. szám. 91 következett az elnöki jelentésnél. Közben egyre-másra röppentek a közbeszólásokat kikérő rendreutasítások. Frisch elvtársunk egyenlő mértéket kért és azt követelte, hogy az elnök a jobboldal felé is osztogasson rendreutasításokat. Ezt a szerény kívánságot nem bírta el Tóth Lajos elnök úr. Frisch elvtársat a testületi szék elé utalta és hogy elszántságának nagyobb nyomatékot adjon, két rendezőt felszólított Frisch elvtárs kicipelésére. Erre aztán olyan felzúdulás támadt, hogy a közgyűlést fel kellett függeszteni. Szünetben az elnököt az ügyész ellátta tanácsokkal. A tanácsok azonban nem sokat használtak. Antalffy József elvtárs megállapította, hogy az elnöki jelentés részben panaszos siránkozás, részben vádaskodás. Ez a jogos és megérdemelt kritika olyan izgalomba hozta az elnököt, hogy szómegvonással fenyegetődzött. Ilyen körülmények között komoly bírálatról természetesen szó sem lehetett, mert hiszen a közgyűlés felett az elnöki önkény pallosa lebegett. Krisch Károly szórta ezután a hódoló elismerés virágait az elnökség lábaihoz. A költségvetést az ellenzék is egyhangúlag elfogadta. Érthetetlennek látszik, hogy a hódoló Krisch mégis miért kér névszerinti szavazást. Ámde hamar kibújik a szög a zsákból. Az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtott be törvényes határidő alatt. Ugyancsak kérték a bizalmatlansági indítvány személyes voltára való tekintettel a titkos szavazást. Az elnöklést időközben átvevő iparhatósági biztos azonban névszerinti szavazást rendelt el. Vági tiltakozni próbál és bejelenti, hogyha a nyilt szavazás gyalázatát személyi kérdéssel összefüggő bizalmatlansági indítványnál fenntartják, akkor a benyújtott bizalmatlansági indítványt visszavonja. Hiába minden. A nyilt szavazást ráerőszakolják a közgyűlésre. Az ellenzék kivonul a teremből, ennek következtében a jobboldal nagy „diadalt" arat. Pyrrhusi győzelem és a nyilt szavazás ízléstelensége ez alkalommal még megmentette az elnököt. Ez a „győzelem" azonban már a bukás árnyékát veti előtérbe. A magukra maradt mamelukok gyorstalpaló munkával végeztek a többi tárgysorozattal. Debrecen kézműiparos közvéleményét mélységesen megbotránkoztatta, de egyben megdöbbentette az ipartestületi közgyűlés lefolyása. A szabálytalanul hozott közgyűlési határozatok megfellebbeződnek. Debrecen demokratikus és szocialista kisiparosai követelik és remélni szeretnék, hogy a törvény mindenki felé egyformán mérjen és annak betartását az egész vonalon biztosítani kell.« A cikkek egész tartalma, de különösen ezek a kitételek azl 1914 : XLI. t.-c. 1. §-ába ütköző, a 3. §. 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszanak feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemények névtelenül jelentek meg, a lap felelés szerkesztője pedig a cikkek szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikkek kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményekért Györki Imre országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az Összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőliáznak, hogy Györki Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Kelt Budapesten, a képviselőház mentelmi bizottságának 1937. évi november hó 3. napján tartott ülésében. Erődi-Harrach Tihamér s. h., Németh Imre s. k., a mentelmi bizottság h. elnöke. á mentelmi bizottság előadója. ^2 , •
