Képviselőházi irományok, 1935. VII. kötet • 358-467., III. sz.

Irományszámok - 1935-441. A képviselőház földmívelésügyi és pénzügyi bizottságának együttes jelentése "az öntözőgazdálkodás előmozdításához szükséges intézkedésekről" szóló 437. számú törvényjavaslat tárgyában

441. szám. . 587 adata. A munkálatok költségeit, úgyszintén a Hivatal személyi és dologi szükségleteit az öntözési alapból kell fedezni. (2) A Hivatal élén az államfő által a miniszterelnök előterjesztésére kinevezett elnök áll. Az elnököt állásától az államfő menti fel. (3) Az elnök illetményeit az öntözési alap terhére a minisztérium állapítja meg. 4. §. (1) A M. Kir. Országos Öntözésügyi Hivatal személyzetét a földmívelésügyi miniszter vagy a szükséghez képest más miniszter a tárcájához tartozó személyzetből rendeli ki, vagy pedig a Hivatal elnöke az öntözési alap terhére szerződteti. (2) A Hivatal személyzetével szolgálati szempontból az elnök rendelkezik. 5. §. (1) A M. Kir. Országos Öntözésügyi Hivatal a minisztérium felügyelete alatt áll. A minisztérium a felügyeletet a földmívelésügyi miniszter útján gyakorolja. A felügyelet gyakorlásának, a Hivatal szervezetének, ügykörének és eljárásának szabályait a minisztérium rendelettel állapítja meg. (2) A Hivatal mind az állami, mind az önkormányzati hatóságokkal, hivatalokkal, intézetekkel és intézményekkel, ideértve a törvényben szervezett érdekképviseleti szerveket is, közvetlenül érintkezik, s törvényes ügykörében kiadott megkereséseit a hatóságok, hivatalok, intézetek és intézmények, illetőleg mindezeknek közegei teljesítik. 3. Az öntözőmüvek kihasználása. 6. §. A jelen törvény alapján előállított öntözőművek kihasználásának módozatait és az öntözőművek szolgáltatásáért járó díjat egyrészről a m. kir. kincstár nevében a M. Kir. Országos Öntözésügyi Hivatal, másrészről az öntözhető területbe eső ingatlan tulajdonosa, haszonbérlője, javadalmasa, haszonélvezője, illetőleg az öntözhető területen működő vízitársulat között létesítendő szerződésben kell megállapítani. 7. §. (1) Azok az érdekeltek, akik öntöző vízitársulat megalakítását kívánják, kötelesek műszaki tervezetet, továbbá a területek és a tulajdonosok szerint összeállított kimutatást készíteni arról az egész területről, amelyre nézve a megalakítást kívánják és a kimutatásba felvett összes érdekelteket a megalakulás elhatározása végett közgyűlésre meghívni. (2) Az érdekeltek terület szerint számított egyszerű többsége az öntöző vízitársulatot az (1) bekezdésben meghatározott területre vagy ennek egy részére a kisebbségre kiterjedő hatálylyal is megalakíthatja, feltéve, hogy a kisebbség bevonása nélkül célszerű öntözés meg nem valósítható és hogy azok az érdekeltek, akik az öntöző vízitársulat megalakulását kívánják, az összes érdekelteknek személy szerint legalább egyharmadát képviselik. (3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha az érdekeltek nem új öntöző vízitársulatot kívánnak alakítani, hanem meglevő vízitársulatba kívánnak belépni. (4) Az 1885: XXIII. t.-c. 131. §-a és az 1900: XXX. törvénycikk összes rendelkezései hatályukat vesztik. Az 1885: XXIII. t.-c. 84., 117., 121. és 124. §-ainak rendelkezései ellenben a jövőben az öntöző vízitársulatokra is kiterjednek. 8. §. (1) Az öntözéses gazdálkodásra berendezkedés céljából az öntözési alapból 10,000.000 pengős kereten belül kölcsönöket és segélyeket szabad nyújtani. (2) A minisztérium rendelettel megállapíthatja a kölcsön, illetőleg a segélynyújtás előfeltételeit és korlátait, továbbá a kölcsönszerződések tartalmát. 4. Zárórendélkezés. 9. §. A jelen törvény hatálybalépésének napját a minisztérium rendelettel állapítja meg. 74* «.