Képviselőházi irományok, 1935. VII. kötet • 358-467., III. sz.

Irományszámok - 1935-437. Törvényjavaslat az öntözőgazdálkodás előmozdításához szükséges intézkedésekről

560 437. szám, 2. A M. Kir. Országos Öntözésügyi Hivatalra vonathozó rendelkezések. 3. §. (i) Az l.§.(i) bekezdésben meg­jelölt munkálatok végrehajtása a M. Kir. Országos Öntözésügyi Hivatal fel­adata. A munkálatok költségeit, úgy­szintén a Hivatal személyi és dologi szükségleteit az öntözési alapból kell fedezni. (2) A Hivatal élén az államfő által a miniszterelnök előterjesztésére kineve­zett elnök áll. Az .elnököt állásától az államfő menti fel. (3) Az elnök állása az országgyűlési képviselőséggel nem összeférhetetlen. (4) Az, elnök illetményeit az öntözési alap terhére a minisztérium állapítja meg. 4. §. (1) A M. Kir. Országos Öntözés­ügyi Hivatal személyzetét a földmíve­lésügyi miniszter vagy a szükséghez képest más miniszter a tárcájához tar­tozó személyzetből rendeli ki, vagy pedig a Hivatal elnöke az öntözési alap terhére szerződteti. (2) A Hivatal személyzetével szol­gálati szempontból az elnök rendel­kezik. 5. §. (1) A M. Kir. Országos Öntözés­ügyi Hivatal a minisztérium felügye­lete alatt áll. A minisztérium a felügye­letet a földmívelésügyi miniszter útján gyakorolja. A felügyelet gyakorlásá­nak, a Hivatal szervezetének, ügy­körének és eljárásának szabályait a minisztérium rendelettel állapítja meg. (2) A Hivatal mind az állami, mind az önkormányzati hatóságokkal, hiva­talokkal, intézetekkel és intézmények­kel, ideértve a törvényben szervezett érdekképviseleti szerveket is, közvet­lenül érintkezik, s törvényes ügyköré­ben kiadott megkereséseit a hatóságok, hivatalok, intézetek és intézmények, illetőleg mindezeknek közegei telje­sítik. 3. Az öntözőmüvek kihasználása. 6. §. A jelen törvény alapján előállí­tott öntözőművek kihasználásának mó­dozatait és az öntözőművek szolgálta­tásáért járó díjat egyrészről a m. kir. kincstár nevében a M. Kir. Országos Öntözésügyi Hivatal, másrészről az öntözhető területbe eső ingatlan tulaj­donosa, haszonbérlője, javadalmasa, haszonélvezője, illetőleg az öntözhető területen működő vízitársulat között létesítendő szerződésben kell megálla­pítani. 7. §. (1) Azok az érdekeltek, akik öntöző vízitársulat megalakítását kí­vánják, kötelesek műszaki tervezetet, továbbá a területek és a tulajdonosok szerint összeállított kimutatást készí­teni arról az egész területről, amelyre nézve a megalakítást kívánják és a ki­mutatásba felvett összes érdekelteket a megalakulás elhatározása végett köz­gyűlésre meghívni. (2) Az érdekeltek terület szerint szá­mított egyszerű többsége az öntöző vízitársulatot az (1) bekezdésben meg­határozott területre vagy ennek egy részére a kisebbségre kiterjedő hatály­lyal is megalakíthatja, feltéve, hogy a kisebbség bevonása nélkül célszerű ön­tözés meg nem valósítható és hogy azok az érdekeltek, akik az öntöző vízitársulat megalakulását kívánják, az összes érdekelteknek személy szerint legalább egyharmadát képviselik. (3) Az (1) és (2) bekezdés rendelke­zéseit megfelelően alkalmazni kell ak­kor is, ha az érdekeltek nem új öntöző vízitársulatot kívánnak alakítani, ha­nem meglevő vízi társulatba kívánnak belépni. (4) Az 1885 : XXIII. t.-c. 131. §-a és az 1900 : XXX. törvénycikk összes rendelkezései hatályukat vesztik. Az 1885: XXIII. t.-c. 84., 117., 121. és 124. §-ainak rendelkezései ellenben a jövőben az öntöző vízitársulatokra is kiterjednek. 8. §. (1) Az öntözéses gazdálkodásra berendezkedés céljából az öntözési alap­ból 10,000.000 pengős kereten belül kölcsönöket és segélyeket szabad nyúj­tani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom