Képviselőházi irományok, 1935. VII. kötet • 358-467., III. sz.

Irományszámok - 1935-409. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett kétrendbeli rágalmazás vétségével gyanúsított Györki Imre országgyűlési képviselő mentelmi ügyében

520 409. szám. dozást folytatott a nyilastestvér. A vagyonos, jómódú gazda az eredeti megállapodás helyett 70 kg-t ígért holdanként a termés levágásáért.« »Hiába volt a kérő szó, süket fülekre talált. Hiába jelentették ki, hogy levágják 50 kg-ért is holdját, de akkor fizesse meg a gazda ezt a nyolcvan hold után is, mert hiszen azzal, a kifejezett feltételezéssel mentek volt bele a szerződésbe, hogy 240 hold termése lesz a kezükben, most pedig csak 160 áll rendelkezésükre. így tehát nem a személyükben rejlő okok miatt nem károsodhatnak. Hiába volt a könyörgő hang. Nemhalló füleit nyújtogatta feléjük a Eührertestvér. Június 6-án, szombaton a csendőrök kijöttek a tanyára és kihallgatták a munkásokat^ Másnap a hajdúszoboszlói polgármester is próbált közvetíteni. Igyekezett a nyilasszívre hatni, a „testvéries" érzésre apellálni, a faj védelmi gondolatot felébreszteni. De hiába. A polgármesteri szó sem fogott a nyilas szőrös szívén.« »A csendőrök parancsra a munkahelyről, a már másfelé elszegődött munkából összeszedtek 16 munkást. Kivitték a nyilastanyára. Csendőrfedezet mellett kívánta és próbálta elvégeztetni az aratási munkát a nyilastestvérekkel a nyilasführer. Két napon át, szerdán és csütörtökön ott őrizték őket a csendőrszuronyok. E két napra azonban ellátást is kaptak. A 16 nincstelennek 6 kg kenyeret és egy kg szalonnát dobott oda éleimül a gazda. Ettől a „bőséges" ellátástól alig bírták vonszolni magukat, alig álltak a lábukon. Hárman súlyosan meg is betegedtek. De még ezért a „bőséges*

4 élelemért külön is meg kellett dolgozniok. Azoknak, kikre a börtönőrök szuronya felügyel, hasonlíthatatlanul jobb és bőségesebb a kosztjuk. Bár ezeknek az állami raboknak meg kell szolgálni ezt a kincstári kenyeret. Azoknak, akikre a csendőrök szuronyai ügyeltek a nyilastanyán, silányabb és nyomorúságosabb volt az ellátásuk. De a nyilasfoglyoknak meg kellett dolgozniok még ezért a nyilaskenyérért is.« »De hiába volt a könyörgő szó, a nyilastestvér fajszíve nem hajlott meg.« »A föld robotosai tanulhattak ebből a nyilasesetből. A nyilastanyából, a tanulás házából egyenesen bevitték őket a javulás házába, a fogházba . .. Kenyér, élet nélkül maradtak a föld robotosai. Midőn kikerült a fogházból a 12 magyar, valamennyien kiestek a szegődött helyből, lemaradtak az aratásból, véglegesen kikoptak mindennemű munkalehetőségből. Öreg, megrokkant, görnyedthátú nagyapák, a dologban megtépett, meglettkorú férfiak megriadt tekintettel panaszolják a nyilasesetet. Tizenkét magyar testvér, magyar család kenyér, élet nélkül maradt. Egész évi életük, élelmük van oda. Megilletődve nézzük őket. Megtört, földszagú parasztok kérges keze ökölbe szorul. A földtúró robotos vonásai keményre feszülnek. Az életet termelő dolgozó megrokkant termete nekivonaglik. Sír, jajgat a jelen kínja, fölzokog, sikít a jövő aggodalma az asszonyok csorduló könnyeiben. Velefordul pityergőre a mezítlábas, bámész, szomorúszemű gyereksereg. Mi lesz velük ? Mit törődnek ezzel a nyilasok ? A nyilasführerek ! Zsebrákok ők, a nép zsebeinek fertőző rákjai. Némely helyütt az országban kitört a falu népe között a nácibetegség. A nyilasvezérek hazug, megtévesztő frázisai, mint kórokozók, fertőzik meg némely ember agyát. Gyűléseken, újságokban, röpiratokban üvöltenek. Arcukon kiütközik a parasztsors fölött érzett fájdalom. És fájdalmukat népcsalással, hazugsággal csillapítják, csendőrszuronnyal és tíznapos elzárással enyhítik. Természetesen a nyilasführerek zsebükkel gondolkodnak és csak a zsebükről gondoskodnak. A paraszttestvér pedig üres zsebével és súlyos sebével éli tovább a maga vigasztalan életét. Földtúró zsellérek, munkások, kisgazdák ! Régi közmondás : „Nem jó az úrral egy tányérból cseresznyézni — mert meglövöldöz a magjával!" Pláne nem tanácsos a nyilasgrófokkal és ezerholdas horgosokkal egy malomban őrölni — mert az ezerholdasoknak van miből őrölni, a nincsetlennek nincs a nincsenből.« »Aki az ezerholdas nyilasok es a grófi horgosok uszályhordozóivá akar benneteket tenni, az esküdt ellenségetek. Csalók, szél-