Képviselőházi irományok, 1935. VII. kötet • 358-467., III. sz.
Irományszámok - 1935-390. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az 1937/38. évi állami költségvetés tárgyában
422 390. szám. részéről az utóbbi években folyósított beruházási és más kölcsönök törlesztéséből állt elő. Az állami üzemek előirányzatának ismertetésére térve át, rámutat a bizottság arra, hogy ezeknél mind a kiadások, mind a bevételek aránylag nagyobb mérvben emelkedtek, mint a közigazgatásnál. Ez az emelkedés az üzemek forgalmában tapasztalható javulás következménye. Miután pedig a növekvő forgalom nem emeli a kiadásokat ugyanolyan mértékben, mint a bevételeket, az üzemek mérlege a múlt évinél jóval kedvezőbb képet mutat annak ellenére, hogy éppen a forgalom akadálytalan lebonyolítása érdekében egyes üzemeknél ezúttal a felújítási kiadások és beruházások fedezetének biztosításáról jóval nagyobb mérvben történt gondoskodás, mint arra a múlt években lehetőség volt. A beruházások figyelmen kívül hagyása esetén az üzemek mérlege 18,629.000 P-vel javul, ami igen számottevő eredmény. Az üzemek közül — a beruházásokat és az egyes üzemeket terhelő nyugellátásokat is figyelembe véve — a posta, távírda és távbeszélő 5,967.000 P, a kőszénbányászat 167.000 P, az állami erdőgazdasági birtokok 155.000 P, az állami mezőgazdasági birtokok 918.000 P, a postatakarékpénztár pedig 16.000 P felesleget mutatnak. Ezzel szemben az államvasutaknál 50,713.000 P, az állami vas-, acél- és gépgyáraknál 7,623.000 P, a selyemtenyésztésnél pedig 413.000 P hiány irányoztatott elő, úgyhogy végeredményben az állami üzemek hiánya 51,526.000 P, ami 7,579.000 P-vel kevesebb az előző évre előirányzott hiánynál. Ez azért is számottevő eredmény, mert a hiánynak igen jelentékeny része — csaknem a fele — a beruházásokra, tehát vagyongyarapító kiadásokra fordított összegek miatt áll elő. Az állami üzemek egyes kiadásai csoportjai közül a személyi járandóságoknál 1,559.120 P a többlet. Ez az emelkedés a forgalom és a foglalkoztatás növekedésével kapcsolatosan elkerülhetetlenné vált létszámemelésnek, valamint egyes nem rendszeres illetmények emelkedésének a következménye. Az üzemek alkalmazottainak létszáma végeredményben 185 fő emelkedést mutat, a munkáslétszám pedig 2.668 fővel növekedett. A nyugellátásoknál 3,021.000 P irányoztatott elő. A szükséglet emelkedése ugyanazokra az okokra vezethető vissza, mint a közigazgatásnál. Az üzemi nyugdíjasok, özvegyek és árvák létszáma 1.124 főnyi emelkedést mutat. Az emelkedés a nyugdíjasoknál 951, a nyugbéreseknél 169, az özvegyeknél 359, a kegy díj ásóknál 22, ezzel szemben az árvák száma 377 fővel csökken, az életjáradékben részesülők száma pedig változatlan. A dologi (üzemi) kiadásoknál a többlet 11,856.943 P, ami a forgalom, illetőleg a gyártás és termelés növekedésével járó nagyobb szükségleteknek es a postatakarékpénztárnál — a betétállomány növekedésével kapcsolatos kiadásoknak tulajdonítható. A forgalomnövekedéssel kapcsolatban nagyobb mérvben emelkedtek az államvasutaknál, valamint a posta, távírda és távbeszélőnél a felújítási kiadások főleg a mozdony- és kocsipark nagyobb mérvű javítása, illetőleg a távbeszélő állomások számának emelkedése folytán. Az üzemeket terhelő állami adósságoknál mutatkozó 5,838.063 P csökkenés egyes külföldi fizetési eszközök árfolyamváltozásából, főként azonban abból adódik, hogy az 1933 : II. t.-c. alapján felvett kincstári jegy kölcsönre — a hitelezőkkel történt megállapodás alapján — ezúttal csak kamatszolgálat irányoztatott elő. A beruházások előirányzata az üzemek költségvetésében 11,050.000 P-vel emelkedik. Ez a többlet a posta-, távírda- és távbeszélőnél a túlnyomórészben a távbeszélő hálózat fejlesztésével, az államvasutaknál pedig főként a forgalmi eszközök szaporításával és síncserékkel kapcsolatos. A beruházások a postánál, az államvasutaknál és a kőszénbányászatnál vannak előirányozva,
