Képviselőházi irományok, 1935. VII. kötet • 358-467., III. sz.

Irományszámok - 1935-388. A m. kir. miniszterelnöknek az 1937/38. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése

348 388. szám. A kérdőívet azok a hatóságok állítják ki, amelyek hatáskörébe a törvényes rendelkezések folytán ezek a vitás ügyek tartoznak. Az adatgyűjtés tehát nem magánszemélyek bevallásán alapul. 14. (28.) Gyümölcstermelési statisztika. A gyümölcstermelési adatgyűjtés célja, hogy a rohamosan fejlődő és külkereskedelmi szempontból is nagy jelentőségű gyümölcstermelésről részletes és megbízható adatok álljanak rendelkezésre. A kérdőív (19. sz. melléklet) a munkálat újszerűségére való tekintettel csak alapvető kérdésekre szorítkozik, s csupán a gazdaság nagyságát, a gyümölcsös területét, a gyümölcsfák nemét és számát, a termés mennyiségét, a gyümölcsfákat ért káresetekét, a kártevők elleni védekezés módját, valamint a gyümölcsárakat, illetőleg az értékesítési viszonyokat tudakolja. Az adatgyűjtés egyelőre csupán azokra a gazdaságokra terjed ki, melyeknek legalább 200 darab gyümölcsfájuk van. Az említett gazdaságok az adatokat közvetlenül szolgáltatják. Az adatgyűjtés tehát magánszemélyek bevallásán alapul. II. Módosított adatgyűjtések. 1. (2. a) Születési statisztika. A születési statisztikai lapnak az atyára és az anyára vonatkozó kérdéscsoportja a házasságkötés időpontját (évét, hónapját, napját) tudakoló kérdéssel egészül ki. Ez a kérdés elsősorban a házassági termékenység alakulásának gyors ellenőrzésére és minél teljesebb folyamatos megfigyelésére szolgál. Az új kérdés alapján a fennálló házasságok termékenységének a szülők korával és a házasság tartalmával való kombinatív megfigyelésére is évrőlévre mód nyílik. Az adatszolgáltatás az anyakönyvi bejelentéssel történik, az adatszolgáltatók tehát közvetve magánszemélyek. 2. (18.) Közúti balesetek statisztikája. A közúti forgalmi balesetekről eddig végzett adatgyűjtés további kiegészítése és az adatok ellenőrzése végett a jövőben a Magyar Vörös Kereszt-Egylet országúti segélyhelyei is bevonatnak az adatgyűjtésbe. Az országúti segélyhelyek baleseti jelentései (20. sz. melléklet) a balesetek színhelyére, okára, a balesetet előidéző járműre, a balesetet szenvedett sérüléseire és az elhasznált köt- és gyógyszerek mennyiségére vonatkozóan tesznek fel kérdéseket. Az adatszolgáltatók a Magyar Vörös Kereszt-Egylet segélyhely kezelői. 3. (7. a) Ipari munkabérek képviseleti statisztikája. Az 1932-ben megindított képviseleti munkabérstatisztika évente két ízben, 6—7 ezer munkás munkabérviszonyairól gyűjt adatokat. Az adatgyűjtésbe bevont munkások száma túlságosan csekélynek bizonyul arra, hogy az ország egész munkásságának munkabérviszonyairól megfelelő képet mutasson. Ezért szükséges, hogy az adatgyűjtési hálózat sűrítessék, az adatszolgáltató munkások száma legalább 10 ezer főre emeltessék, s hogy a bérviszonyok hullámzásának kellő megismerése végett az eddig félévenkint végzett adatgyűjtés bivonyos érzékeny bértipusoknál havi illetőleg negyedévi adatgyűjtéssé alakítassék át. Az adatgyűjtés a munkaadó egyéni adatszolgáltatásán alapul. 4. (20.) Egyesületi statisztika. A M. kir. Belügyminisztérium elsősorban igazgatási célból a jótékony egyesületekről adatgyűjtést folytat. A begyűjtött adatoknak egy része statisztikai feldolgozásra is alkalmas és értékes áttekintést nyújt a társadalom jótékonyságának méreteiről. A Központi Statisztikai Hivatal ezeket a M. kir. Belügyminisztérium által kibocsátott kérdőívvel (21. sz. mellék-