Képviselőházi irományok, 1935. VII. kötet • 358-467., III. sz.

Irományszámok - 1935-388. A m. kir. miniszterelnöknek az 1937/38. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése

336 388. szám. 388. szám. A m. kir. miniszterelnöknek az 1937/38. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése. (Előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadatott a képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottságának.) Van szerencsém az 1937/38. évi hivatalos statisztikai munkatervet, amelyet az 1929. évi XIX. t.-c. rendelkezései értelmében az Országos Statisztikai Tanács meghallgatása után a minisztertanács hozzájárulásával állapítottam meg, jóváhagyás végett az országgyűlés elé terjeszteni. Az 1937/38. évi hivatalos statisztikai munkatervben az adatgyűjtéseknek kibővítését elsősorban gyakorlati szempontokból és főleg olyan kérdésekre vonatkozóan tervezem, amelyekkel a kormány elsősorban kivan foglalkozni. Statisztikánk behatóbban fogja kutatni a népesség szociális viszonyait. A részleges vagy képviseleti alapon nyugvó ipari bérstatisztikát biztosabb alapokra kívánom helyezni. A mezőgazdasági munkásság bérviszonyait kutató statisztikának pedig, amely tárgykörrel a hivatalos statisztika eddig alig foglalkozott, a kiépítését tervezem. A mezőgazdasági keresetnek statisztikai megfigyelése kétségtelenül nagy nehézségekkel jár. Különösen a járandóságoknak rendkívül nagy változatai és a munkaviszonyoknak sok tekintetben patriarkális jellege teszi nehézzé ezeknek az adatoknak statisztikai összefoglalását. Éppen ezért több irányból, különféle adatgyűjtések útján kívánom a célt elérni és a mezőgazdasági munkásság szociális viszonyairól a szükséges statisztikai áttekintést megszerezni. A szociális adatgyűjtések a mezőgazdasági és az ipari munkásságra vonatkozó felvételeken felül kiterjeszkednek az értelmiségi népesség munkaviszonyainak kutatására is. Ezzel a hivatalos statisztikai szolgálat szociális munkaterve úgyszólván az ország egész népességét megfigyelési körébe vonja. Az egyéb gyakorlati' jelentőségű adatgyűjtések közül itt csupán a közegészségügyi, valamint a kisebb gazdasági ágakra vonatkozó termelési statisztikának kiterjesztését és az idegenforgalom (vendégforgalom) fejlesztését és irányítását célzó adatgyűjtéseket van szerencsém megemlíteni. Az adatgyűjtési programmnak fent vázolt széleskörű kibővítésénél figyelemmel voltam arra, hogy egyrészt az állami költségvetési terhek, másrészt az adatbevallással mind a magánfelekre, mind a helyi hatóságokra háruló terhek a lehető legkisebb mértékre korlátoztassanak. Éppen ezért a statisztikai megfigyelés alá vont tömeg minden egységére kiterjedő általános adatgyűjtés helyett, csupán részleges vagy képviseleti módszerrel hajtatnak végre mindazok az adat-