Képviselőházi irományok, 1935. VII. kötet • 358-467., III. sz.

Irományszámok - 1935-387. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése az országgyűlés képviselőházához a rendkívüli ideiglenes házadómentességekről szóló 1929:XXIX. t.-c. 3. és 6. §-ai alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentességek tárgyában

242 387. szám. lakások vízöblítéses klozettel és fürdőszobával, az egy- és kétszobás lakások pedig vízöblítéses klozettel vannak ellátva ; 4. minden alapfalon a földszinti padló alatt 15 centiméter mélységben vízszintes szigetelőréteg alkalmaztatott. Szigetelőrétegül közönséges kátránypapír nem alkalmazható; 5. azoknál a lakóhelyiségeknél, amelyek alápincézve nincsenek, a padló burkolata alatt 10—-15 centiméter vastag betonburkolat alkalmaztatott; 6. az épület az építési szabályrendeletben előírt nagyságú telken épült. A telek nagysága azonban épületeknél 100 négyszögölnél kisebb még akkor sem lehet, ha azt az építési szabályrendelet esetleg kivételesen meg is engedné ; 7. az épület cseréppel, palával, vagy egyéb tűzbiztos anyaggal van fedve és a felmenő falak, valamint az oromfalak mészhabarcsba rakott kőből vagy égetett téglából készültek. V. Ha az új épület valamely lebontott épület helyére emeltetett, a rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezménye kiterjed az új épület egész terjedelmére. VI. A jelen rendeletemmel engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezménye csak az állami házadóra terjed ki. Felhatalmazom azonban a város kisgyűlését, hogy azokban az esetekben, amelyekben a telektulajdonos az utcaszélesítés, illetőleg utcanyitás céljaira telkének több mint 10°/

0-át köteles leadni, az új épületet 1—5 évig terjedő rendkívüli községi pótadómentesség kedvezményében részesíthesse. Budapest, 1936. évi április hó 15.-én. A miniszter helyett: Dr. Jakabb Oszkár s. k., államtitkár.