Képviselőházi irományok, 1935. VII. kötet • 358-467., III. sz.
Irományszámok - 1935-387. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése az országgyűlés képviselőházához a rendkívüli ideiglenes házadómentességekről szóló 1929:XXIX. t.-c. 3. és 6. §-ai alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentességek tárgyában
387. szám. 233 a) az alább felsorolt utcákban, utakon és tereken levő üres telkekre, illetve a felsorolt utcáknak és uiaknak a Nagykörúton kívül eső szakaszán a szabályozási vonalnál kijjebb va/gy beljebb álló, az 1934. évi május hó29.-e után teljesen lebontott épületek helyére emelt új épületeket: 1. a Soroksári-úton a Boráros-tértől a Liliom-utcáig, a Ráday-utcában, Lónyay-utcában, az Üllői-útnak a Kálvin-tértől a Gr. Haller-utcáig terjedő szakaszán, a Baross-utcában a Kálvin-tértől a Mária Terézia-térig, a Rákóczi-úton, Baross-téren, Király-utcában, az Andrássy-úton a Vilmos császár-úttól az Arénaútig, a Vilmos császár-úton, Szalay-utcában, Szemere-utcában, Kossuth Lajostéren, Rudolf-rakparton, Személynök-utcában ; 2. a Margit-kőrúton, Széna-téren, Széll Kálmán-téren, Retek-utcában, Olasz fasorban, Krisztina-kőrúton, Endresz György-téren, az Alkotás-utcának a Krisztina-kőrúttól a Greguss-utcáig terjedő szakaszán, az Attila-kőrúton, Attila-utcában, Fő-utcában, Csalogány-utcában, a Batthyány-utcának a Fő-utcától a Hattyúutcáig terjedő szakaszán, a Hattyú-utcában, Horváth-utcában, Fazekas-utcában, Bem József-utcában, Margit-rakparton, a Döbrentey-téren, a Horthy Miklósútnak a Gellért-tértől a vasúti töltésig terjedő szakaszán, beleértve a Lenke-teret is, a Verpeléti-úton, az új Horthy Miklós híddal kapcsolatban nyitandó és a híd tengelyébe eső új utcának a vasúti töltésig terjedő szakaszán; b) Budapest székesfőváros területének közművekkel már ellátott részén, a III. és IV. építési övezetben legalább az építésügyi szabályrendeletben megállapított mértéket, a többi övezetben pedig legalább 150 négyszögölet kitevő üres telkeken emelt új családi házakat. (2) A jelent rendelet szempontjából közművekkel ellátottnak csak az olyan terület tekinthető, amely vízvezetékkel, csatornázással, villanyvilágítással és kocsiközlekedésre alkalmas úttal el van látva. (3) A jelen rendelet szempontjából családi háznak csak az a ház tekinthető, amely a házmesteri lakáson kívül csak egy lakást foglal magában. A lakás alapterülete — ide nem számítva a padlástérben és az alagsorban, illetőleg pincében lakásul nem használható helyiségeket — 180 négyzetméternél nagyobb nem lehet, míg a házmesteri lakás alapterülete nem haladhatja meg az 50 négyzetmétert. Házmesteri lakás építése azonban nem kötelező. (4) A jelen rendelet alkalmazása szempontjából üres teleknek az olyan telket kell tekinteni, amelyen a jelen rendelet életbelépését megelőző 2 éven belül épület nem állott, vagy ha állanak is rajta épületek, azok olyan ideiglenes jellegű építmények, amelyeknek fennállása a hatóság, illetőleg a telektulajdonos bármikor visszavonható engedélyéhez van kötve s azok az építés megkezdése előtt a föld színéig leromboltatnak. IV. 15 évre terjedő teljes rendkívüli ideiglenes házadómentesség illeti meg mindazokat a sorházakat, amelyek közművekkel ellátott területen épültek, házanként csak egy lakást foglalnak magukban és az egyes sorházak utcai homlokzata legalább 8 méter hosszú. V. (1) Az I— IV. pontok alatt felsorolt területeken emelt épületek részére engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezménye csak akkor adható meg, ha az építtető az építésügyi hatóság kikötésein felül még a következő feltételeknek megfelel: Képv. iroonlány. 1935—1940. VII. kötet. 30
