Képviselőházi irományok, 1935. VII. kötet • 358-467., III. sz.

Irományszámok - 1935-358. A m. kir. Legfőbb Állami Számvevőszék jelentése a törvényhozás által az 1935/36. költségvetési évre engedélyezett hitelekkel szemben (1935:VIII. t.-c.) az 1935/36. II. félév végén mutatkozó eltérésekről

358. szám. 133 nem volt elérhető, mert az előző költségvetési években végrehajtott nagymérvű létszámapasztás miatt további nyugdíjazások nem voltak foganatosíthatók. 2. A »Dologi kiadások« rovaton a túlkiadás abból keletkezett, hogy az előirányzat egybeállítása óta megnövekedett foglalkoztatás következtében több irodai szer és nyomtatvány beszerzése vált szükségessé, továbbá a postai szállítási költségek, a távbeszélő és távirati díjak, valamint a világítási és fűtési költségek többet tettek az ezekre előirányzott összegnél; ezenkívül az előirányzáskor előre nem látott illetékeket kellett fizetni, és végül a künnlevőségek fokozottabb behajtása folytán a perköltségek is túlhaladták az előirányzatot. A 3. »Kiküldetési és átköltözködési költségek« rovaton a túlkiadást a külföldi megrendelések lebonyolításával kapcsolatosan szükségessé vált külföldi utazások költségei okozták. A 4. »Üzemi kiadások« rovaton a túllépést az okozta, hogy az üzemi épületek és személyzeti lakóházak állékonyságának, valamint az utak használhatóságának megóvása érdekében az előirányzottnál nagyobbmérvű javítási munkálatokat kellett végrehajtani, továbbá, hogy a nagyobb foglalkoztatással kapcsolatosan egyrészt nagyobb mennyiségű gyártási anyag beszerzése vált szükségessé, másrészt a munkabérek, valamint az egyéb gyártási költségek arányosan emelkedtek. Az 5. »Felújítási és karbantartási kiadások« rovaton mutatkozó túllépés is a gyárak nagyobb foglalkoztatásából ered. A fokozott gyártási tevékenység ugyanis szükségessé tette, hogy a gépi berendezések a természetes elhasználódás miatt nagyobb mérvben felújíttassanak s hogy a korszerű minőségi és pontossági követelményeket kielégítő gépekkel pótoltassanak. Túlkiadást okozott továbbá, hogy a gazdaságos munkamenet érdekében egyes műhelyeket át kellett telepíteni, valamint, hogy a szükségessé vált új munkagépek beszerzési költségei is e rovatot terhelték. A 7. »Hozzájárulás a gyárak betegségi biztosító intézeteihez« és a 8. »Hozzájárulás az öregség, rokkantság, özvegység, és árvaság esetére szóló biztosítási alaphoz« rovatokon a túlkiadás onnan származik, hogy a munkabérekre fordított összeg emelkedésével a munkaadói hozzájárulás is arányosan emelkedett. A 10. »Vegyes kiadások« rovaton jelentkező túlkiadás. oka az, hogy behajthatatlan követelések címén az előirányzottnál nagyobb összeget kellett leírni, továbbá, hogy a tanoncok és leventeköteles munkások létszámának növekedése folytán a tanoncképzési költségek, illetve a testnevelési törvény alapján az üzemet terhelő kiadások is arányosan emelkedtek. Szükségesnek tartom itt megjegyezni, hogy az üzemi kiadások nagymérvű emelkedése — a miniszter úr indokolása szerint is — a gyár fokozottabb foglalkoztatása miatt következvén be, ennek a fokozott tevékenységnek eredménye a bevételekben is megnyilvánul, úgy hogy a bevételek az előirányzatot 28,401.468 P-vel haladják meg.