Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.

Irományszámok - 1935-285. Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartás tárgyában

285. szám. 65 a kamarai tisztikar tagjaira és külön a választmány többi tagjára. A választás eredményéről jelentést kell tenni az igaz ságügy miniszternek. A választás részletes szabályait egyébként az igazságügyminiszter ren­deletben állapítja meg. 22. §. A választmány hatáskörébe tartozik : 1. a közgyűlés határozatainak elő­készítése és végrehajtása ; 2. felügyelet gyakorlása az ügyvé­dek, helyettes ügyvédek és ügyvéd­jelöltek felett; 3. az ügyvédjelöltek gyakorlati mű­ködésének ellenőrzése és működésükről bizonyítvány kiállítása; 4. a kamara vagyonának, a kamarára bízott alapítványi vagyonnak kezelése és az alapítványokra vonatkozó évi jelentésnek az alapítványi főfelügye­leti hatóság elé terjesztése ; 5. jelölés a m. kir. Kúria ügyvédi ta­nácsának, valamint az egységes bírói és ügyvédi vizsgabizottság ügyvéd­tagjainak a kamara meghallgatása után betöltésre kerülő tagsági helyeire ; 6. bizottság alakítása tárgyalás és határozathozatal előkészítése érdeké­ben olyan ügyben, amelyben jogsza­bály rendelkezése, vagy a közgyűlés vagy a választmány határozata bizott­ság alakítását rendeli; 7. mindaz a tennivaló, amelyet jog­szabály kifejezetten a választmány ha­táskörébe utasít, úgyszintén az, ame­lyet jogszabály az ügyvédi kamara hatáskörébe utasít, amennyiben sem a közgyűlésnek, sem a tisztikarnak a hatáskörébe nem tartozik. 23. §. A választmány minden ügy­ben indítvány alapján határoz. A ha­tározat az indítvány értelmében létre­jött, ha a jelenlevő tagok többsége az indítvány mellett szavazott. Érvé­nyes határozat hozatalához az el­nökön felül legalább a választmányi tagok egyharmadrészének jelenléte szükséges. A választmány ülése nem nyilvános. 24. §. A választmánynak a vagyon­kezelésre vonatkozó határozata ellen a közgyűléshez, a törvényben külön meghatározott egyéb esetben pedig az ott megjelölt hatósághoz van helye fellebbezésnek. A fellebbezést a választmánynál kell benyújtani a határozat kézbesítésétől, olyan esetben pedig, amikor a hatá­rozat kézbesítése nem kötelező, a ha­tározat kihirdetésétől számított nyolc nap alatt. c) A tisztikar. 25. §. Az ügyvédi kamara elnöke a törvénynél fogva képviselője a ka­marának, mint közjogi testületnek és mint vagyonjogi személynek. Elnököl a közgyűlésen, a választmány ülésén és a kamarai értekezleten. Ebből a minőségből folyó tennivalók ellátásán felül hatáskörébe tartozik különösen : helyettes kijelölése, ha a tisztikar tagjai és helyetteseik akadályozva van­nak, a békés kiegyenlítés megkísérlése a kamara tagjai között, továbbá ügyvéd, helyettes ügyvéd és ügyvédjelölt kö­zött az ügyellátásból felmerülő egye­netlenség esetében az érdekeltek meg­idézése és meghallgatása útján, esetleg a kamara egy vagy több olyan tagjá­nak bevonásával, akinek közreműkö­désétől jó eredmény várható. Ha az elnök azt tapasztalja, vagy arról értesül, hogy a kamarai tag eljá­rása vagy magaviselete az ügyellátás vagy az ügyvédi kar tekintélye szem­pontjából kifogás alá eshetik, a kama­rai tagot maga elé idézheti és megfelelő figyelmeztetésben részesítheti. Az elnök őrködik afelett, hogy a kamara túl ne lépje a törvényben meg­szabott hatáskörét. A kamara elnökét akadályoztatása esetében az elnökhelyettes helyettesíti. Amelyik kamaránál két elnökhelyettes van, az elnök helyettesítésében az elnök által —• esetleg időszakok szerint elő­zetesen — kijelölt elnökhelyettes jár el. Képv. iromány. 1935—194«. VI. kötet. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom