Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.

Irományszámok - 1935-284. Törvényjavaslat a gazdatisztek öregségi, rokkantsági és haláleseti kötelező biztosításáról

22 284. szám. igénylő s olyan a beosztásuk, munkakörük is, amilyen közvetlenül a megrokkanás előtt az igénylőé volt. A tervezett díj mellett kétharmadnál kisebb mértékű keresőképességcsökkenés esetén a tervezett szolgáltatásokat nem lehet nyújtani. A megállapított mérték egyébként a társadalombiztosításban szokásosnak megfelel. A javaslat arra az esetre is rendelkezni kíván, amikor a rokkantsági nyugdíjas gazdatisztként ismét szolgálatot vállal s így újra a kötelező biztosítás alá esik. Kimondja ugyanis, hogy a gazdatiszt ilyen esetben hatvanötödik életévének elérésekor, a rokkantsági nyugdíj folyósítása után történt befizetések alapján öregségi nyugdíj, vagyis magasabb ellátás folyósítását igényelheti. A (i) bekezdéshez képest a biztosítás szolgáltatásai — egyéb előfeltételek mellett — akkor is járnak, ha a biztosítási eset olyankor következett be, amikor aktív biztosítási viszony nem állt fenn. Pl. a gazdatiszt hatvankét éves korában kiesett a kötelező biztosításból, nem vált rokkanttá, önkéntesen nem folytatta a biztosítást, s így tölti be hatvanöt életévét. A 13. §-hoz. Ez a szakasz az özvegyi nyugdíjat szabályozza. A várakozási idő eltöltése e szempontból is előfeltétel. Özvegyi nyugdíjra igényjogosult lehet a biztosított, valamint a nyugdíjas özvegye, úgyszintén volt házastársa — ha nem ment újból férjhez. A 12. §. (i) bekezdése ide is vonatkozik. Ha a házastársak nem éltek közös háztartásban, illetőleg ha a házasság már előbb megszűnt, özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha az együttélés nem a feleség hibájából szűnt meg. Előfeltétel még, hogy a házasság legalább két évig tartott, illetőleg nyugdíjas özvegye (volt házastársa) igényjogosultságához az, hogy a házasság az elhalt nyugdíjazását az előírt idővel megelőzze, ha pedig a házasságot 50 évesnél idősebb biztosított kötötte, húsz évnél nem nagyobb korkülönbség is. A javaslat a családvédelem követelményeinek kíván eleget tenni, amikor a házasság fennállásának időtartamára és a korkülönbségre vonatkozó megszorítások mellőzését írja elő arra az esetre, ha a házasságból gyermek született. Az újra férjhez menő özvegy nyugdíjas nyugdíját végkielégítéssel kell kiegyenlíteni. A 14. §-hoz. A nevelési segély is nemcsak a biztosított (v. ö. 12. §. (±) bekezdésével), hanem a nyugdíjas árváinak is jár. A várakozási idő eltöltése itt is előfeltétel. A 15. §-hoz. A biztosítás a biztosított által szándékosan okozott biztosítási esetre csak annyiban terjedhet ki, amennyiben abból nem maga a biztosított támaszthat igényeket. Azt, aki a biztosított (nyugdíjas) halálát szándékosan, vagy súlyos gondatlanságból okozta, azért indokolt a szolgáltatásokból kizárni, mert a szolgáltatással szemben az Intézet azonos Összegű kártérítési igénye áll. A 16. §-hoz. Eme szakasz rendelkezései szerint a javaslatban tervezett öregségi vagy rokkantsági nyugdíj két részből áll: a nyugdíj törzsből és a fokozódó nyugdíjrészből. A nyugdíjtörzs mindkét nyugdíjnál és minden esetben egyformán évi 120 pengő, ezzel szemben a fokozódó nyugdíjrész nagysága mindig a biztosítás tartama alatt befizetett biztosítási díjaktól és a biztosított egyébként keletkezett díjtartalékától függ. A nyugdíjtörzs összege s a 19%-os kulcs is megfelel a MABInál biztosítottakra vonatkozó szabályoknak. í Az özvegyi nyugdíj, a nevelési segély és a gyermekpótlék, az öregségi, illetőleg rokkantsági nyugdíj összegéhez igazodik. A javaslat a teljes árváknak kétszer akkora nevelési segélyt biztosít, mint azoknak, akiknek anyjuk életben van és özvegyi nyugdíjat kap. 2 Gyermeksegély az öregségi vagy rokkantsági nyugdíj összegéhez csak akkor