Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.
Irományszámok - 1935-284. Törvényjavaslat a gazdatisztek öregségi, rokkantsági és haláleseti kötelező biztosításáról
284. szám. 7 (2) Az előző bekezdésben megállapított mértéken túl a biztosítási díj fejében a gazdatiszt javadalmazásából semmit sem szabad levonni. Az e tilalomba ütköző megállapodás semmis és a gazdatiszt a levont összeg, valamint az időközi törvényes kamatai megtérítését akkor is követelheti, ha a levonásba beleegyezett. Ilyen követelést a szolgálati jogviszony megszűnését követő egy év eltelte után érvényesíteni nem lehet. 2. Az önkéntes biztosítás. 7. §. (1) Az, aki gazdatiszti alkalmazásának elvesztése folytán a biztosítási kötelezettség alól kiesett, biztosítását a következő félévekre járó biztosítási díjak fizetésével egészségi állapotától függetlenül folytathatja annak a biztosítási osztálynak vagy annál alacsonyabb biztosítási osztálynak az alapján, amelybe a kötelező biztosításban legutoljára tartozott (önkéntes továbbbiztosítás). A biztosított az önkéntes továbbiztosítás alapjául magasabb biztosítási osztályt is választhat, ha ötvenötödik életévét még nem töltötte be s egészségi állapota a magasabb osztályú biztosításra alkalmas. (2) Az önkéntes továbbiztosításra való jog nem illeti meg azt, aki az 1928 : XL. törvénycikk alapján biztosítási kötelezettség alá esik, illetőleg azt, aki az említett törvénycikk 10. §-a alapján mentesített munkaadónál alkalmazásban áll, sem azt, akinél a gazdatiszti szolgálat nem élethivatás. (3) A biztosítási díj az önkéntes továbbiztosításban is január, illetőleg július hó 1. napján esedékes. Harminc napot meghaladó fizetési késedelem esetén a biztosítási díj után esedékességének napjától évi 6%-os késedelmi kamat jár. Egy évet meghaladó fizetési késedelem esetén az önkéntes továbbiztosításra való jog megszűnik. 8. §• (1) A biztosítási kötelezettség alá eső gazdatiszt az Intézettől járó biztosítási szolgáltatásokat növelheti azzal, hogy az utána befizetett biztosítási díjakat kiegészíti (önkéntes többletbiztosítás). (2) Önkéntes többlet biztosításnak általában csak a kötelező biztosításban vagy az önkéntes továbbiztosításban előzőleg eltöltött félévekre vonatkozóan van helye. Az e törvény hatálybalépésének napjától számított három éven belül azonban önkéntes többletbiztosításnak van helye olyan fé 7 évekre vonatkozóan is, amelyekben a biztosított az e törvény hatálybalépését megelőzően gazdatisztként alkalmazásban állott. (3) A díj ki egészít és csak addig a mértékig terjedhet, amely szükséges ahhoz, hogy a biztosított olyan helyzetbe kerüljön, mintha utána a (2) bekezdésben említett félévekre vonatkozóan az önkéntes többletbiztosításkori biztosítási osztályának megfelelő biztosítási díjakat fizették volna. (4) A díj kiegészítés céljából fizetendő összeget a biztosított életkora szerint biztosítás-technikai módszerrel megállapított táblázat szabja meg. Ezt a táblázatot rendelettel a földmívelésügyi miniszter adja ki. A földmívelésügyi miniszter rendelettel a díj kiegészítés céljából fizetendő összeg 5%ának erejéig ügyviteli költségmegtérítést tehet kötelezővé, továbbá megállapíthat olyan szigorúbb feltételeket, amelyeket kedvezőtlen egészségi állapotú biztosítottak önkéntes többletbiztosítására nézve kell alkalmazni. (5) Kedvező egészségi állapotú biztosított kívánhatja, hogy várakozási ideje szempontjából számításba jöjjön legfeljebb tíz olyan félév, amelyben az e törvény hatálybalépését megelőzően gazdatisztként alkalmazásban állott és amelyre önkéntes többletbiztosítást létesített. 3. Biztosítási viszonosság. Átvétel a kötelező biztosításba. 9. §. (1) Egyfelől az Intézet, másfelől az 1928: XL. törvénycikk által