Képviselőházi irományok, 1935. VI. kötet • 282-357., II. sz.

Irományszámok - 1935-285. Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartás tárgyában

108 285. szám. cselekvésnek a nemzet egészére gyakorolt hatását kell a szemlélet középpontjába állítani. Ennek az elvnek kell érvényesülnie az ügyvédség szervezetére és működésére vonatkozó szabályozás egész területén is. Erre törekszik a javaslat elvi elgondolásában és részletes rendelkezéseiben. II. RÉSZLETES INDOKOLÁS. A javaslat a szabályozás szerkezetében is kifejezésre kívánja juttatni az ügyvédi hivatásnak a nemzet egyetemes érdekeinek szolgálatába illeszkedő közérdekű jelentőségét s azt, hogy az ügyvédség testületét ennél a közérdekű jelentőségnél fogva ruházza fel a jogszabályban kifejezésre jutó nemzeti közfelfogás az önkormányzat kiváltságával. Ehhez képest a javaslat első fejezete —* az egyetemes jogszemlélet eszmekörében —• az ügyvédség testületének önkormányzati szervezetét határozza meg, szemben az 1874 : XXXIV. törvénycikk szerkezetével, amely az individualisztikus életszemlélet talaján az ügyvédség szervezetére és működésére vonatkozó jogiszabályozást az ügyvédi működés egyéni vonatkozásainak szabályozására alapította. Első fejezet. Az ügyvédi kamara. Az 1—43. §-okhoz. A javaslat az általános indokolásban tüzetesen kifejtett megfontolások alapján a magyar nemzeti jogfejlődés történeti értékeinek legmesszebbmenő tiszteletben tartásával határozza meg az ügyvédi szervezet és az ügyvédi működés jogi rendjét. Ehhez képest megtartja a hatályos szabályozás alapelvéből és tételes rendelkezéseiből mindazt, amit maradandó értékűvé avatott a nemzeti közfelfogás, mindazt, ami kiállotta közel hét évtized eseményeinek és eszmeáramlatainak próbakövét, ami hatályos előmozdítója az igazságszolgáltatás jóságának s ami szervesen beleilleszthető abba a gondolatkörbe, amely minden közületi cselekvésnek a nemzet egészére gyakorolt hatását állítja a szemlélet középpontjába. Ennek megfelelően a javaslat is a kamara intézményére alapítja az ügyvédség önkormányzatának szervezetét, alapfelfogásához képest azonban a hatályos szabályozással szemben nyomatékosabb erővel juttatja kifejezésre, hogy az önkormányzatban irányuló részvételre kiválasztás fokozottabb megtiszteltetést s hatványozottabb felelősséget jelent. Ezt az alapgondolatot fejezik ki a javaslat 31., 32., 33., és 34. §-ainak rendelkezései, amelyek legalább tíz évre terjedő önálló ügyvédi gyakorlat folytatásához vagy az ügyvédek névjegyzékébe bejegyzéséhez szükséges elméleti képzettség megszerzése után fogalmazási szakban eltöltött legalább tíz évi közszolgálati működéshez, úgyszintén kifogástalan erkölcsi magatartáshoz kötik az önkormányzatban irányító részvétel lehetőségét. A javaslat 39. §-a — amely szervesen kapcsolódik a 31—34. §-ok rendelkezéseibe — pedig teljesen kizárja az önkormányzatban részvételből azt az ügyvédet, aki a kamarával szemben fennálló tagsági díj s gyám- és nyugdíj intézeti járulék tekintetében fizetési kötelezettségének eleget nem tesz. Ez a rendelkezés egyébként megfelel a hatályos jogszabálynak (1934. II. t.-c. 14. és 1934: XXIII. t.-c. 8. §. harmadik bekezdése). Míg a 31. §-nak az ott felsorolt tisztségekre választás előfeltételéül meghatározott tíz évi önálló ügyvédi gyakorlatra s az önkormányzati működés erkölcsi értékelése szempontjából azzal azonos tekintet alá eső egyéb közszolgálati működésre vonatkozó rendelkezése az új szabályozás alapelveiből folyó teljesen új rendelkezés, addig a 32—34. §-ok rendelkezéseiben a hatályos jognak elvi alapra helyezett rendszeres továbbfejlesztése jelentkezik. A 32. §. az 1934 : II. t.-c. 15. §-nak gon-