Képviselőházi irományok, 1935. V. kötet • 239-281., I. sz.

Irományszámok - 1935-255. "A telepítésről és más földbirtokpolitikai intézkedésekről" szóló törvényjavaslat tárgyalása során a felsőház által elfogadott és alkotmányos hozzájárulás céljából a képviselőházhoz áttett módosítások

255. szám. 81 1, pont), az elidegenítő és szerző fél sze­mélyes körülményeire (1920: XXXVI. t.-c. 17. §. 2—5. pont) tekintet nélkül ; b) erdőre vonatkozóan pedig a 80. §~ra tekintet nélkül; 2. ingatlant elidegenítő ügylet tudo­másulvételét az állami elővásárlási jog gyakorlása nélkül is meg lehet ta­gadni. (2) Az előbbi bekezdés alapján sem illeti az államot elővásárlási jog és az ügylet tudomásulvételét sem lehet meg­tagadni, ha a szerző fél az elidegenítő­nek egyenes ágon rokona, házastársa vagy az elidegenítésre kerülő ingatlan tekintetében tulajdonostársa, illetőleg örököstársa, továbbá akkor sem, ha az ingatlant az 1924 : VII. t.-c. 7. §-ának 2. pontjában meghatározott célra szer­zik meg. (3) A jelen §. alá eső területeket a minisztérium rendelettel állapítja meg s erről időnkint a zárszámadással kap­csolatban az országgyűlésnek jelentést tesz. XIII, Fejezet Vegyes és záró rendel­kezések. 90. §. A jelen törvény értelmében alakított birtok az első birtokszerző birtokbavezetésétől számított három év tartamára a földadó alul mentesít­tetik, ha a birtokos más községből köl­tözött abba a községbe, amelynek ha­tárában a birtokot szerezte. 91. §. (1) Ingatlanoknak a jelen tör­vény alapján megszerzése vagyonát­ruházási illeték alul mentes. (2) A jelen törvény rendelkezései alapján létrejött haszonbérleti szerző­dések, továbbá az olyan okiratok, ame­lyek az illetékmentes ingatlanszerzések­kel vagy az illetékmentes haszonbér­leti szerződésekkel kapcsolatban szük­séges telekkönyvi bejegyzések céljaira állíttatnak ki, az okirati illeték alul mentesek. Ugyancsak illetékmentesek a j elén törvény rendelkezései alapján foga­natosítandó telekkönyvi bejegyzések is. 92. §. Törvényhatóság vagy község tulajdonában álló mezőgazdasági in­gatlannak földbirtokpolitikai szem­pontból megfelelő kezelésére és hasz­nosítására a belügyminiszter a föld­mívelésügyi miniszterrel egyetértve a törvényhatóságot vagy községet köte­lezheti. 93. §. A mezőgazdasággal foglalkozó lakosság földhözj uttatására az Orszá­gos Központi Hitelszövetkezet vagy a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége közreműködésével földbérlő szövetkezetek létesülésének előmozdí­tása útján is törekedni kell. A földmí­velésügyi miniszter az ilyen földbérlő szövetkezetek szervezésével és igazga­tásával járó vagy egyéb felmerülő költ­ségeket részben vagy egészen is a te­lepítési alap terhére elvállalhatja. 94. §. A földmívelésügyi miniszter a jelen törvény alapján átengedett bir­tokokból alakított nagyobb kisbirtok­csoportokhoz (telepekhez) a birtok­szerzők gazdálkodásának irányítására és ellenőrzésére telepfelügyelőket alkal­mazhat és jogállásukat rendelettel sza­bályozhatja. A telepfelügyelők díjazá­sát egészen vagy részben a telepítési alap terhére is fedezni lehet. Telépfel­ügyelőkül lehetőleg azokat az okleveles gazdatiszteket kell alkalmazni, akik va­lamely birtoknak a jelen törvény értel­mében való felhasználása folytán vesz­tik el az állásukat. 95. §. (1) Ha a végrehajtást szen­vedő az árverési vevőnek személyes adósa és a vevőt az 1929, évi december hó 31. napja után árverésen megvett mezőgazdasági ingatlan átengedésére a 6. vagy a 10. §. alapján a jelen törvény hatálybalépésétől számított há­rom éven belül kötelezték, az árve­rési vételár és a kártalanítási összeg közötti különbözetet a személyes tar­tozás kielégítésére, illetőleg csökken­tésére köteles a hitelező elszámolni, amennyiben követelése még kielégí­tést nem nyert. (2) A hitelező abból a különbözet­ből, amelyet az előbbi bekezdés értel­mében kell elszámolnia, levonhatja az árverési vétellel kapcsolatban felme­Kőpv. iromány. 1935—1040. V. kötet. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom