Képviselőházi irományok, 1935. V. kötet • 239-281., I. sz.
Irományszámok - 1935-242. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett felhatalmazásra hivatalból üldözendő négyrendbeli rágalmazás vétségével gyanúsított Eckhardt Tibor országgyűlési képviselő mentelmi ügyében
242. szám. 23 tokkal, hivatalos hatalommal visszaélő tisztviselőkkel, csalókkal és jogtiprókkal azonos elbánás alá vonatni egyébként sem óhajtok. A jogos kritika határát sohasem léptem át, az ügyészség által vád tárgyává tett egyik lapban megjelent nyilatkozatomat éppen ezért teljes egészében fenntartom, azt megismétlem s felkérem az igazságügyminiszter urat, hogy ellenem az eljárást folytattassa le«. III. Budapesten az Athenaeum nyomdai r. t. nyomdájában előállított »Pesti Napló« című lap 1935. évi december hó 28. napján megjelent 295. számában »Eckhardt és Hegymegi Kiss Pál nem akar részesedni a közkegyelemben« felírású cikkben a következők foglaltatnak: »Helytelenítem az amnesztia-rendeletet s így annak hatálya alá esni nem kívánok. Közokirathamisítókkal, hivatalos hatalommal visszaélő tisztviselőkkel, csalókkal és jogtiprókkal azonos elbánás alá vonatni egyébként sem óhajtok. Nem engedem magam megfosztani attól a jogomtól sem, hogy a független magyar bíróság előtt szerezzek elégtételt azért a tarthatatlan vádért, mintha én büntetőtörvényeinkkel Pesti Napló-beli nyilatkozatomban ellentétbe kerültem volna. A jogos kritika határát sohasem léptem át, az ügyészség által vád tárgyává tett nyilatkozatomat éppen ezért teljes egészében fenntartom, azt megismétlem s felkérem az igazságügyminiszter urat, hogy ellenem az eljárást folytattassa le«. IV. Budapesten a Globus nyomdai r. t. nyomdájában előállított »Magyarság« című lap 1935. évi december hó 28. napján megjelent 295. számában »Az ellenzék felelősségre vonja a kormányt a választási bűntettesek amnesztiája miatt« felírás alatt megjelent cikkben a következők vannak: »Helytelenítemaz amnesztia-rendeletet s így annak hatálya alá esni nem kívánok. Közokirathamisítókkal, hivatalos hatalommal visszaélő tisztviselőkkel, csalókkal és jogtiprókkal azonos elbánás alá vonatni egyébként sem óhajtok. Nem engedem magam megfosztani attól a jogomtól sem, hogy a független magyar bíróság előtt szerezzek elégtételt azért a tarthatatlan vádért, mintha én büntetőtörvényeinkkel nyilatkozatomban ellentétbe kerültem volna. A jogos kritika határát sohasem léptem át, az ügyészség által vád tárgyává tett nyilatkozatomat éppen ezért teljes egészében fenntartom, azt megismétlem s felkérem az igaz ságügyminisztert, hogy ellenem az eljárást folytattassa le«. A cikkek tartalma s a nyomozati iratok szerint ezeket a nyilatkozatokat Eckhardt Tibor országgyűlési képviselő tette közzététel céljából s így a St. 33. §-a értelmében szerzőnek tekintendő. Az I— IV. alatt hivatkozott cikkek tartalma Lázár Andor m. kir. igazságügyminiszter sérelmére elkövetett s az 1914: XLI. t.-c. 1. §-ába ütköző, a 3. §. 2. bekezdés 1. és 2. pontja szerint minősülő s a 9. §. 1. pontja értelmében felhatalmazásra hivatalból üldözendő sajtó útján elkövetett négyrendbeli rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. Lázár Andor m. kir. igazságügyminiszter, mint sértett a bűnvádi eljárás lefolytatásához szükséges felhatalmazást 1936. évi január hó 16. napján IV. 2.340/1936. I. M. szám alatt megadta. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Eckhardt Tibor országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze lel. Kelt Budapesten, a képviselőház mentelmi bizottságának 1936. évi május hó 5. napján tartott ülésében. Ángyán Béla s. k 9 Krüger Aladár s. k f a mentelmi bizottság elnöke. a mentelmi bizottság élőadója.
