Képviselőházi irományok, 1935. IV. kötet • 197-238. sz.
Irományszámok - 1935-236. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az 1936/37. évi állami költségvetés tárgyában
504 236. szám. doskodni. A beruházások figyelmenkívül hagyása esetén az üzemek mérlege 216.000 P-vel javul. Az üzemek közül — a beruházásokat és az egyes üzemeket terhelő nyugellátásokat is figyelembe véve — a posta, távírda és távbeszélő 4,837.000 P, a kőszénbányászat 218.000 P, az állami erdőgazdasági birtokok 96.000 P, az állami mezőgazdasági birtokok 834.000 P, a postatakarékpénztár pedig 15.000 P felesleget mutatnak. Ezzel szemben az államvasutaknál 54,239.000 P, az állami vas-, acél- és gépgyáraknál 10,655.000 P, a selyemtenyésztésnél pedig 211.000 P hiány irányoztatott elő, úgyhogy végeredményben az állami üzemek hiánya 59,105.000 P. Az állami üzemek egyes kiadási csoportjai közül a személyi járandóságoknál 1,205.510 P apadás mutatkozik. Az üzemek alkalmazottainak létszáma végeredményben 248 fővel csökkent. A munkáslétszám viszont 821 fővel emelkedett, mert a foglalkoztatás emelkedése az állami vas-, acél- és gépgyáraknál szükségessé tette a munkáslétszám szaporítását. A nyugellátásoknál 2,506.000 P emelkedés irányoztatott elő. A szükséglet emelkedése ugyanazokra az okokra vezethető vissza, mint a közigazgatásnál. Az üzemi nyugdíjasok, özvegyek és árvák létszáma 2.486 főnyi emelkedést mutat. Az emelkedés a nyugdíjasoknál 1.218, a nyugbéreseknél 34, az Özvegyeknél 1.319, a kegy díj ásóknál 83, ezzel szemben az árvák száma 165, az életjáradékban részesülők száma pedig 3 fővel apadt. A dologi (üzemi) kiadásoknál a többlet 8,432.338 P, amely, mint említtetett, részben a halaszthatatlan karbantartási és felújítási kiadásoknak, részben pedig a forgalom és a foglalkoztatás növekedésével járó nagyobb szükségleteknek és — a postatakarékpénztárnál — a betétállomány növekedésével kapcsolatos kiadásoknak tulajdonítható. A helyiérdekű vasutak megváltása folytán az államvasutakat terhelő évjáradékok az újabban megállapított teljes összegekkel irányoztattak elő. Az üzemeket terhelő állami adósságoknál 2,402.172 P többlet mutatkozik, ami az újabb kölcsönök szolgálatára szükséges összeg előirányzása folytán jelentkezik. A beruházások előirányzata az üzemek költségvetésében 1,960.000 P-vel emelkedik. Ez a többlet csaknem teljes egészében a posta beruházásaival kapcsolatos, ahol a távbeszélő előfizetők számának emelkedésére való tekintettel, valamint a rádió fejlődése folytán van szükség nagyobb befektetésekre. Az előirányzott összeg egyébként a már elvégzett beruházások költségeinek törlesztésére, a megkezdett beruházások folytatására, illetőleg a budapesti automatikus távbeszélő központok beruházásaira, a távíró, távbeszélő és rádió fejlesztésére, postaházak építésére, vasúti járművek beszerzésére, személykocsik és állomások villamosvilágítási berendezéseire, biztosító berendezések létesítésére, vasúti állomások bővítésére, stb. szükséges. A beruházások a postánál, az államvasutaknál és a kőszénbányászatnál vannak előirányozva. A költségvetés alaki beosztása tekintetében kiemeli a bizottság azt a változást, hogy az iparügyi miniszteri állás időközben történt szervezése folytán ezúttal külön költségvetési fejezeten irányoztattak elő az iparügyi s külön a kereskedelemés közlekedésügyi minisztérium kiadásai és bevételei. Az iparügyi minisztérium felállításával kapcsolatban még megjegyzendő, hogy a kőszénbányászat üzem a pénzügyminisztérium fennhatósága alól ide vitetett át. Egyébként a költségvetés beosztása, néhány kisebb jelentőségű változtatástól eltekintve, azonos az előző évivel. Az egyes tárcák indokolásához csatolt külön mellékletként ezúttal is felvétettek az állami és az állami igazgatás alatt álló alapok költségvetései»
