Képviselőházi irományok, 1935. IV. kötet • 197-238. sz.

Irományszámok - 1935-198. Törvényjavaslat a hatósági orvosi szolgálatról és közegészségügyi törvények egyéb rendelkezéseinek módosításáról

36 198. szám. a vármegyei főorvost és a járási tiszti orvost a főispán élethossziglan kine­vezte (1929 : XXX. t.-c. 68. §. (i) bek.) ; a törvényhatósági jogú város főorvosát a főispán élethossziglan kinevezte (1908 : XXXVIII. t.-c. 6. §. második bek. és 1929 : XXX. t.-c. 68. §. (i) bek.); a törvényhatósági jogú városi tiszti orvost a törvényhatósági bizottság élet­fogytiglan választotta (1908 : XXXVIII. t.-c. 6. §. második bek. és 1929 : XXX. t.-c. 68. §. (5) bek.); a megyei városi ügyvezető orvost a város képviselőtestülete élethossziglan választotta (1908 : XXXVIII. t.-c. 6. §. második bek., 1929 : XXX. t.-c. 68. §. (s) bek.). A jövőre nézve mindezek az orvosok »m. kir. tiszti főorvos«, illetőleg »m. kir. tiszti orvos« hivatali elnevezéssel állami tisztviselők lesznek. (2) bekezdés. E rendelkezések az 1876 : XIV. t.-c. 155. és 160. §-ában foglal­taknak felelnek meg ; új rendelkezés csak az, hogy őket a belügyminiszter köz­vetlenül is utasíthatja. Erre a szolgálat egyöntetűsége és gyorsabbá tétele miatt van szükség. (3) bekezdés. Az 1929 : XXX. t.-c. 6. §-ának (1) bekezdése értelmében a tiszti főorvos úgy a vármegyében, mint a törvényhatósági jogú városban a tör­vényhatósági bizottságnak »hivatali állásánál fogva« tagja. Ezt a tagságot továbbra is meg fogják tartani. Minthogy azonban a szóbanlevő állások betöltői a jövőben állami tisztviselők lesznek, tagságuk jogcímét meg kellett változtatni. Ezért szól úgy a szöveg, hogy a m, kir. tiszti főorvos »szakszerűség képviselete« címén tagja a törvényhatósági bizottságnak. A közigazgatási bizottsági tagság fentartása az 1876 : VI. t.-c. 1. §-ában foglalt annak az elgondolásnak kíván eleget tenni, hogy a szóbanlevő bizottságban a közegészségügyi érdekek továbbra is meg­felelően képviseltessenek. A megyei város ügyvezető orvosa, mint a községi elöljáróságnak állásánál fogva szavazati joggal bíró tagja, az 1886 : XXll. t.-c. 32. §-a értelmében a városi képviselőtestületnek tagja volt. Minthogy ez a tagság az ügyvezető orvosi állás­nak m. kir. tiszti orvosi állásra történő átszervezése folytán megszűnnék, gon­doskodni kívántam arról, hogy a megyei város vezető orvos tiszt viselő je a kép­viselőtestületnek továbbra is hivatalból tagja maradhasson. Természetszerű, hogy a városi orvosoknak (11. §.) fennálló képviselőtestületi tagsági jogát ez a rendelkezés egyáltalában nem érinti. A 3. §-hoz. Az (1)—(2) bekezdésben foglalt rendelkezést közegészségügyi érdekek mellett főképpen takarékossági szempontok és a munkaerők gazdaságo­sabb kihasználásának lehetősége indokolják. Kétségtelen ugyanis, hogy a mai közigazgatási beosztás mellett a működési területeket illetően nagy aránytalanságok állapíthatók meg, melyeknek eredményekép egyes hatósági orvosok hivatali elfog­laltsága a munkaerő teljes kihasználásához szükséges mértéket nem üti meg. Ez az aránytalanság annál élesebben ütköznék ki a jövőben, amikor is magángyakor­lat folytatása e törvényjavaslat értelmében el lesz tiltva. A munkaerők racionális kihasználása és az ezzel kapcsolatos költségmegtakarítási szempontok parancsoló­lag írják tehát elő, hogy több tiszti főorvos, illetőleg tisztiorvos teendői ellátásának egykézben leendő összevonhatására felhatalmazás adassék. A (3) bekezdés lehetőséget kíván biztosítani arra, hogy egyes, kis lélekszámú megyei városok részére ne rendszeresíttessék külön tiszti orvosi állás, hanem e teendőkkel—-amelyek különben a tiszti orvos munkaerejét nem is vennék a szük­séges mértékben igénybe — a városi orvos megbízható legyen. A (4) bekezdés a helyettesítés kérdésének szabályozását rendeleti útra bízza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom