Képviselőházi irományok, 1935. IV. kötet • 197-238. sz.

Irományszámok - 1935-197. Törvényjavaslat az ipari közigazgatás egyes kérdéseinek szabályozásáról

197. szám. 21 iskolák tananyaga évekre beosztva alkot befejezett egészet, a szegődtetés és szabadítás idejét összhangba kell hozni az iskolai tanítás idejével, mert az évközben beiratkozó, illetve az iskolát évközben elhagyó tanoncok nem kaphatnak rendszeres és befejezett oktatást. Indokolt még a-rendelkezés az erkölcsi nevelés eredményessége miatt, sőt azért is, mert a tanulók előmenetelét károsan befolyásolja, ha évközben és olyankor jönnek az iskolába, amikor a növendékek nagyrésze már számottevő ismeretekkel rendelkezik. A 21. §-hoz. A kézművesiparosság szakképzése szempontjából annak a gyakorlati képzésnek van a legnagyobb jelentősége, amit a tanonc munkaadójától kap. A fokozott versenykövetelmények fokozottabb képzést kívánnak. Ezért az ipari pályák felé törekvő fiatalság helyes szakképzése érdekében a tanidő felemelése vált szükségessé. Ilyképpen javulni fog a jelenleg általános az a helyzet, hogy amikor a tanonc már némi szakismeretre tett szert, amikor már komolyabb munka végzésére is alkalmas, már fel is szabadul, de a rossz gazdasági viszonyok miatt sok esetben mint segéd nem tud elhelyezkedni s a munkanélküliség ideje alatt az a szaktudása is veszélyben forog, amit a rövid tanonckodás alatt szerzett. A 22. §-hoz. A rendelkezésnek feltételét általános emberi és szociális szempont teszi indokolttá. Ha figyelembe vesszük, hogy a hasonló korú tanulóifjúság a karácsonyi és húsvéti ünnepek alkalmából engedélyezett szüneteken felül évenként két hónapi nyári szünetet élvez, teljes mértékben megokolt az a törekvés, amelynek célja, hogy a fejlődő fiatal szervezet az egész évi munka után néhány napi pihenésben részesüljön akkor is, ha a fiatalkorú nem középiskolai tanuló, hanem tanonc. A 23. §-hoz. Ujabban gyakran fordult elő, hogy a több évre szerződött tanonc a tanonciskola I. osztályának bizonyítványával szabadult. Legtöbbször éppen olyanok sorából kerültek ki ezek, akik csekélyebb iskolai előképzettségük miatt inkább rászorulnának az iskola oktató és nevelő munkájára. A tanonciskolában megszerezhető magasabb ismereteknek igazolását a tanonctól különösen azért indokolt megkívánni, mert a húsznál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató ipari munkaadó 79-23%-ának csak elemi iskolai végzettsége van és a négy eleminél kevesebbet végzett, illetőleg csak olvasni vagy írni és olvasni tudók 9*9%-át teszik a fenti kategóriába tartozó munkaadóknak. A 24. §-hoz. Az 1922 : XII. t.-c. 84. §-ának utolsó bekezdése értelmében a kereskedelemügyi miniszter egyes iparokban a tanoncul alkalmazás feltételeképpen a négy eleminél, illetőleg az írás, olvasás és számolás elemeinek (84. §. első bekezdés) ismereténél magasabbfokú iskolai képzettséget is írhat elő. A dolog természetéből következik, hogy azokban az iparokban, amelyekben a tanoncul alkalmazás magasabb iskolai végzettséghez van kötve, ezt a végzettséget azoktól is megkívánjuk, akiket az illető iparban munkakönyvvel, segédként vagy szakmunkásként alkalmaznak. II. fejezet. A törvényjavaslat II. fejezete (25—32. §.) a kézmüiparosoknak életképes ipartestületekbe tömörítését és az ipartestületi hálózatnak az ország egész területére kiépítését; az ipartestületek eredményes működése anyagi feltételeinek megteremtését és végül az ipartestületek feladatkörének a kibővítését tartalmazza. A 25. §-hoz. Az 1932 : VIII. t.-c. 3. §-a értelmében az ipartestületi szervezet kiépítésével kapcsolatosan az ipartestületeket megszüntetni vagy más ipartestületekbe beolvasztani csak az illető ipartestület beleegyezésével lehetett. A hálózat kiépítését és egyben az iparosság érdekeinek megfelelő képviseletét hátráltatja az a körülmény, hogy egyes ipartestületeknek kevés tagjuk van és