Képviselőházi irományok, 1935. IV. kötet • 197-238. sz.
Irományszámok - 1935-201. Törvényjavaslat a telepítésről és más földbirtokpolitikai intézkedésekről
szám. 163 alatt felterjeszti a földmívelesügyi miniszterhez, a tulajdonjog bejegyzését kérő beadványt pedig mellékleteivel együtt átteszi a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságához. Ennek az eljárásnak az volt a célja, hogy az olyan ingatlanelidegenítések, amelyekkel szemben az elővásárlási jog gyakorlása indokolt, az elővásárlást ki ne kerülhessék. Minthogy azonban ezt a lehetőséget tulajdonképpen már az 1928: XLI. törvénycikknek az ingatlant elidegenítő jogügyletek hatósági tudomásulvételére és az államot illető elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezései is kizárták, annál kevésbbé lett volna indokolt a telekkönyvi hatóságokat feleslegesen terhelő eljárás fenntartása, mert számbavehető gyakorlati eredménye eddig sem volt. Abból a rendelkezésből, hogy a jövőben a telekkönyvi hatóság az elidegenítési ügyletről szóló okirat példányát, illetőleg másolatát nem terjeszti fel a földmívelesügyi miniszterhez, értelemszerűen következik, hogy ilyen esetekben a bejegyzés elrendelésének esetleges telekkönyvi akadályait sem kell közölni a földmívelesügyi miniszterrel. A 86. §-hoz. Az államot illető elővásárlási jog — a hozzáfűződő elsőrendű érdekekre való tekintettel — eredményesen csak akkor gyakorolható, ha a vonatkozó nyilatkozattétel előtt az összes számbavehető körülmények tüzetesen kivizsgáltatnak. A tapasztalat szerint a körültekintő vizsgálat lefolytatására 30 nap a legtöbb esetben nem elegendő. Különösen kevés ez a határidő abban az esetben, ha önhibáján kívül elárverezett földmíves család ingatlanainak visszaszerzése céljából kívánatos az állami elővásárlási jog gyakorlása, mert a szükséges vételári foglalót a rövid határidő alatt nem tudják kifizetni. Az előadottakra való tekintettel szükségesnek látta a javaslat az 1925 : VIII. 0 t.-c. 27. §-át akként módosítani, hogy a földmívelesügyi miniszter az elővásárlási jog gyakorlása kérdésében az árverési jegyzőkönyv másolatának és a telekkönyv betét (telekjegyzőkönyv) kivonatos másolatának átvételétől számított 45 nap alatt nyilatkozhat. Ugyanebben a határidőben kell az elővásárlási jog gyakorlására hivatottnak az árverési vételárat is befizetni. A múltban gyakran megtörtént, hogy a telekkönyvi hatóság az árverési jegyzőkönyvet a telekkönyvi betétkivonat másolata nélkül terjesztette fel és ez esetben is az árverési jegyzőkönyv beérkezésének napjától számította a határidőt, holott ez nyilvánvalóan az elővásárlási jog gyakorlását korlátozta, mert az árverési jegyzőkönyvben legtöbbször nem szerepelnek az ingatlan területi adatai, már pedig éneikül nem lehet dönteni az elővásárlási jog gyakorlásának kérdésében. A §. tehát a tekintetben is kiegészítést tartalmaz, hogy a határidőt az árverési jegyzőkönyv másolatának és a telekkönyvi betét (telekjegyzőkönyv) kivonatos másolatának együttes átvételétől kell számítani. A 87. §-hoz. A gyakorlati élet tapasztalatai alapján szükségessé vált, hogy az államot illető elővásárlási jog gyakorlása útján megszerzett ingatlan birtokosát, ha az még tulajdonjogot nem szerzett és vállalt kötelezettségeinek önhibájából nem tesz eleget, a földmívelesügyi miniszter minden bírósági eljárás mellőzésével közigazgatási úton kimozdíthassa. A hosszadalmasabb bírói eljárás ugyanis az eljárási költségeken felül sok esetben azt eredményezte, hogy a kimozdítást kimondó jogerős bírói határozat végrehajtásáig a birtokos az ingatlant rongálta vagy legalább is elhanyagolta. Azt a birtokost azonban, aki már az elővásárolt ingatlan tulajdonjogát megszerezte, ezután sem lehet közigazgatási úton kimozdítani. A §. (2) bekezdése szerint, amennyiben a kimozdítás következtében megüresedett ingatlant a kimozdított hibájából csak alacsonyabb ellenérték meg21*
