Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-107. Törvényjavaslat az orvosi rendtartásról

107. szám. 69 mint vétséget súlyosabb büntetésben részesíti. Ennek a bűncselekménynek megtorlására eddig az 1908 : XXXVI. t.-c. 50. §-a adott módot. E szerint csalást követ el az, aki azon célból, hogy magának vagy másnak jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, valakit fondorlattal tévedésbe ejt vagy tévedésben tart és ezáltal annak vagy másnak vagyoni kárt okoz. Ezen §. szerint tehát tényálladéki elem az anyagi kár okozása és az anyagi előny szerzése. Minthogy azonban az anyagi kár okozása, valamint az anyagi előny szerzése perrendszerűleg nehezen bizonyítható és minthogy az orvosi gyakorlatra jogosultságot az orvost igénybevevő fél nem vizsgálhatja, már csak az orvosi gyakorlattól eltiltottak működésének meggátlására is indokoltnak látszik a javaslat 51. §-ában ütköző bűncselekmény megállapítása. Az 1879 : XL. t.-c. 92. §-a kihágás miatt pénzbüntetéssel büntetni rendeli azt, aki szabályszerű jogosítvány nélkül fizetésért vagy jutalomért orvosi, sebészi vagy fogorvosi teendőt végez. A szakköröknek régi panasza, hogy az 1879 : XL. törvénycikknek most idézett 92. §-a nem elég hatékony a közegészségügyi szempontból annyira káros kuruzslás megakadályozására. A háború utáni évek tömeglélekállapota különösen kedvezett annak, hogy lelkiismeretlen egyének az ítélőképességükben csökkent betegek jelentős hányadát üzleti érdekkörükbe vonják és azoknak sok esetben testi és lelki romlását okozzák. Ennek megszüntethetése végett szükséges a kuruzslásnak vétséggé minősítése. A kuruzslás tényálladéki elemeinek szabatos meghatározása remélhetőleg csökkenteni fogja az arra nem hivatott elemek részéről a gyógyítás felelősségteljes menetébe való illetéktelen beavatkozást. Az 1930 : III. t.-c. 83. §-a szerint aki jogosan meg nem illető olyan címet vagy olyan fokozatot használ, amely a közönséget tévútra vezetheti, egy hónapig terjedhető elzárással büntetendő kihágást követ el. Ez a rendelkezés a gyakorlatban nem bizonyult elég hatékonynak az orvosi címmel űzött visszaélések meggátlására. Ezért a javaslat két hónapig terjedhető elzárással büntetendő kihágásnak minősíti az orvosi, szakorvosi cím, vagy az orvosi gyakorlatra vonatkozó, a közönség megtévesztésére alkalmas jelzés vagy címzés jogosulatlan használatát. VI. Gondoskodik végül a javaslat az orvosi érdekképviseletek megalakulásának zavartalan lebonyolításáról is. A javaslat az egészségügyi kormányhatóság által az érdekeltség köréből vett ideiglenes bizottságokra bízza a megalakítást. Az ideiglenes bizottságok által a tagok sorába fel nem vett orvosok jogsérelmüket természetesen csak a szabályszerűen megalakult kamarák útján orvosolhatják. A törvényjavaslat általános indokolásának kiegészítésekénb az orvosok számának alakulására, az orvosok létszámának az ország területén megoszlására (viszonyítva az egyes törvényhatóságok területi nagyságához és népességéhez), úgyszintén az orvostanhallgatóink számára és e számnak a tudományegyetemek szerinti megoszlására vonatkozó statisztikai táblázatokat közlöm. II. RÉSZLETES INDOKOLÁS. Az 1. §-hoz. A törvényjavaslat szerint a kamara tagja szükségképpen minden orvos, aki olyan tevékenységet folytat, amelynek végzése orvosi oklevélhez van kötve. E rendelkezés következtében úgyszólván minden orvos tagja lesz a kamarának. Ez a körülmény egyrészt biztosítani fogja az orvos-etikai követelményeknek csaknem valamennyi, orvosi oklevelet szerzett egyénnel szemben érvényesü-