Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-107. Törvényjavaslat az orvosi rendtartásról

107. szám, 55 belügyminiszter az országos kamara meghallgatása után a pénzügyminiszterrel egyetértőleg rendeletben állapítja meg. 20. §. (i) Mind a kerületi, mind az országos kamara a közgyűlését befejező naptól számított harminc napon belül köteles a közgyűlésről készült jegyzőkönyv másolatát a belügymiminiszterhez felterjeszteni. A belügyminiszter hivatalból megsemmisíti a kamara határozatát, ha az törvény vagy más jogszabály vagy kamarai szabályzat rendelkezésébe ütközik. (2) Ha a kerületi kamara törvénnyel vagy más jogszabállyal nyíltan szembehelyezkedik vagy az állam érdekeit veszélyeztető magatartást tanúsít vagy tartósan munkaképtelenné válik, a belügyminiszter az országos kamara meghallgatása után a kamara önkormányzatát felfüggesztheti és a kamara halaszthatatlan ügyeinek vitelére miniszteri biztost rendel ki. A miniszteri biztos jogkörét a belügyminiszter állapítja meg. {3) Az önkormányzat helyreállítását hat hónapon belül meg kell kísérelni. E célból a miniszteri biztos összehívja a közgyűlést, amely új választmányt és tisztikart választ. Ha a kamara helyreállított önkormányzata a (2) bekezdésben körülírt magatartást tanusítj a, a belügyminiszter az önkormányzatot újból felfüggesztheti. {4) Ha az országos választmány, vagy az országos közgyűlés tanúsítja a (2) bekezdésben megjelölt magatartást, a belügyminiszter az országos közgyűlést, illetőleg az országos választmányt feloszlathatja. Az országos választmány feloszlatása esetében a tisztviselők megbízása is megszűnik. Az országos választmány feloszlatásakor a választmány feladatainak, valamint a tisztviselők tennivalóinak ellátására a belügyminiszter miniszteri biztost rendel ki, aki az országos választmány újraalakítása iránt olyan időben köteles intézkedni, hogy a kerületi kamarák a választást a feloszlatástól számított három hónapon belül megtartsák. (5) A kerületi kamara önkormányzatának felfüggesztését és a felfüggesztés megszüntetését, az országos közgyűlés és az országos választmány feloszlatását és a feloszlatás megszüntetését a hivatalos lapban közhírré kell tenni. Ebben a §-ban megállapított határidőket a közhírrétételtől kell számítani. II. fejezet. A kamarai tagság. 1. Felvétel a kamarai tagok sorába. 21. §. (1) Orvosi kamarának tagja lehet az az önjogú magyar állampolgár, akinek hazai vagy szabályszerűen honosított külföldi orvosi oklevele van, feltéve, hogy vele szemben a 22. §-ban meghatározott kizáró ok nem áll fenn. (2) Minden orvos csak egy kamarának lehet tagja. 22. §. Nem lehet felvenni az orvosi kamara tagjai sorába azt az orvost: a) aki ellen bűntett miatt vagy az állami és társadalmi rend ellen vagy a kir. törvényszék hatáskörébe tartozó nyereségvágyból elkövetett vagy hivatalvesztéssel vagy a viselt hivatal vagy állás elvesztésével büntetendő vétség miatt büntetőbírósági eljárás van folyamatban; b) aki az előző pontban említett bűntett vagy vétség miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltetett és pedig bűntett esetében öt, vétség esetében három évig a büntetés kiállásától, a büntetés végrehajtását feltételesen felfüggesztő ítélet jogerőre emelkedésétől, a kegyelemre vonatkozó elhatározás keltétől számítva; c) aki az 1878 : V. t.-c. 285. §. második bekezdésében vagy a 286. §-ában meghatározott bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltetett; d) aki szabadságvesztést vagy hivatalvesztést avagy az orvosi gyakorlattól eltiltást kimondó jogerős büntető-