Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.
Irományszámok - 1935-106. Törvényjavaslat a gazdatartozások rendezését elősegítő egyes intézkedések tárgyában
106. szám. 43 magánjogi címen a védelem alá eső ingatlant az addig keletkezett terheken felül nem lehet jelzálogilag megterhelni és addig, amíg az adós a jogszabályokban meghatározott szolgáltatásokat teljesíti, a védett birtok haszonvételére végrehajtást elrendelni, vagy az ingatlanra árverést kitűzni s az ingatlan terményeit, tartozékait és a mezőgazdasági termelés folytatásához szükséges eszközöket végrehajtás alá vonni, vagy árverésen eladni nem lehet. Ügy a védett gazdaadósok, mint a védelem alá nem helyezkedett gazdaadósok rövidlejáratú pénzintézeti tartozásainak a kamatterhe csökkentetett és pedig a védetteké 4%-ra, a nem védetteké 5 : J4%-ra. Tőketörlesztés címén a védett gazdaadósok évi 1 %-ot tartoznak fizetni a 30-szoros terhelési határon belül eső jelzálogos tartozások után. A védett birtok kataszteri tiszta jövedelmének 40-szeres szorzatát meghaladó tartozások esetében a gazdaadós azt a kedvezményt vehette igénybe, hogy csak annyit fizessen, mintha összes jelzálogilag biztosított tartozása a kataszteri tiszta jövedelem 40-szeresének felelne meg, amin felül az ingatlan kataszteri tiszta jövedelmének minden koronája után évenként 10 fillért tartozott még fizetni. A védelem alá helyezkedett 10 holdon aluli, illetőleg 100 korona kataszteri tiszta jövedelmet el nem érő ingatlannal rendelkező gazdák tartozásának egy részét az államkincstár vállalta magára olyképpen, hogy általában az első helyen bekebelezett rövidlejáratú pénzintézeti hitelezőknek annyit fizetett ki készpénzben, mint amennyi a kataszteri tiszta jövedelem 30-szorosán túl eső jelzálogos pénzintézeti tehernek fele összege, ha pedig e fizetés teljesítése után a gazdaadósnak maradt még olyan jelzálogos pénzintézeti tartozása, amely a 40-szeres terhelési határon kívül esett, az állam ezt a terhet a hitelező intézettel szemben könyvadósságként átvállalta. Az ezen rendezés pénzügyi alátámasztására vonatkozó 1933 : XXVII. törvénycikkben a pénzügyminiszter felhatalmaztatott arra, hogy legfeljebb 100 millió aranypengőt eredményező kölcsönt vehessen fel és hogy azt a gazdatartozások leszállított kamatának kiegészítésére, kisbirtokos gazdaadósok tőketartozásainak csökkentésére, hitelintézetekkel szemben teljesített rendkívüli tőketörlesztő fizetések után megtérítendő jutalmakra, állami elővásárlások céljaira, valamint az esetleg szükséges átmeneti hitelek nyújtására, illetőleg egyességi eljárások előmozdítására és a felmerülő költségek fedezésére használhassa fel. Felhatalmazást kapott továbbá a pénzügyminiszter arra is, hogy kisbirtokos gazdaadósoknak hitelintézetekkel szemben fennálló tartozásaiból a minisztérium által rendeletben meghatározott részt állami adósságként átvállalhassa, valamint hogy általában könyvadósságot vállalhasson a gazdatartozások egyességi rendezésének előmozdítására. A felhatalmazás legfeljebb 75 millió aranypengő összegig terjedő könyvadósság vállalására vonatkozott. Az 1933. évi 14.000 számú rendelet, amelynek kiegészítéseképpen számos további rendelet adatott ki, a gazdák részére kétségtelenül nyugalmi helyzetet teremtett. Ezalatt a gazdatartozások további rendezésének kérdése állandó tanulmányozás alatt állott. A védett birtokokra vonatkozólag részletes statisztikai adatok szereztettek be és dolgoztattak fel. Ezekből kitűnőleg a védett birtokok száma több mint 78.500 » » tulajdonosainak száma több mint 124.000 » » területe 1,759.295 kataszteri hold, a védett birtokok összes terheinek összege kereken 828 millió P, amelyből mintegy 528 millió P esik a kataszteri tiszta jövedelem 40-szeresén b3lül, 300 millió P pedig a 40-szeresen felül. 6*
